Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 12. (Békéscsaba, 2011)
Deli Tamás: Gyomai gyomok között - Gyomaendrőd környékének iszapgyomnövényei
'(JWt! \ , m Gyomai gyomok között Gyomaendrőd környékének iszapgyomnövényei „Az átelleneslevelű Elatinekflóránk legritkább fajai. Flóránk üstököseinek nevezhetném, melyek ma itt vagy ott egy szerencsés botanikus szemei ■T£:-y elé kerülnek, azután eltűnnek és csak évek múlva jelennek meg újra ugyan- azon a helyen. ...igen kényes jószágok, magjaik csak bizonyos nedvesség mellett csíráznak. Ha száraz évek követik egymást, termőhelyük kiszárad, r ellepi a magas fű és a magvak várnak a csírázással mindaddig, míg a termőhelyet egy-két éven át ellepi a víz, megöli a nagyobb füveket és alkalmas sárrá változik a talaj. De az ellenkezője is előfordulhat...a termőhelyet néhány éven át magas víz fedi be...a csírázással ekkor is várni fognak, míg a víz újból lefolyik a termőhelyről. ” (MARGITTAIA. 1939-át. MOLNÁR V. A. 2003b) Valószínűleg a hazai gazdák jó része még sosem hallott a látonyákról, ami méretüket és „jelentéktelen” megjelenésüket tekintve nem is csoda. Az azonban már sokkal inkább figyelemre méltó, hogy botanikusaink az elmúlt évtizedig hazánk ritkább növényeiként tartották számon őket és a velük azonos élőhelyekhez kötődő más iszaplakó növényeket. így nem véletlen, hogy a hazai természetvédelem több fajukat is védetté nyilvánította. Különösen érdekes, hogy eme védett növények fennmaradása, sőt, tömeges megjelenése és esetleges terjedése is részben a mezőgazdasági kultúráknak köszönhető. Az 2010. évi csapadékos időjárás nagyon kedvező életfeltételeket biztosított az iszaplakó gyomnövények, röviden az iszapgyomok számára. Ezen növények általában kiesnek a mezőgazdászok látóköréből, mivel ebben az esetben alapvetően nem a növényekkel gyűlik meg a bajuk, hanem azzal a tényezővel, amely lehetővé teszi azok megjelenését, azaz a belvízzel. Olyan növényekről van szó tehát, amelyek a szántók között megbúvó néhány centiméter magas vízfoltokban már megjelennek, és képesek alkalmazkodni a terület teljes kiszáradásához is, de a zárt növényzeti borítottságot, illetve a tartós vízborítást nem képesek elviselni. Az ilyen rendkívüli körülményekhez is alkalmazkodni képes, de más növények konkurenciáját el nem viselő növényeket pionír növényeknek nevezzük. i
