Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 11. (Békéscsaba, 2010)
Kókai Károly - Kotymán László - Mészáros Csaba: A Csanádi puszták emlősfaunája
Erdei egér - Apodemus sp. Mivel csak bagolyköpetekből került elő, nem tudtuk faj szintig meghatározni. Az biztos, hogy a vizsgált Apodemus-koponyák fogsorhosszai az irodalmi értékek alsó határán mozogtak. Ez is, továbbá az, hogy a köpetgyűjtési helyek rövidfüvű, fátlan gyeptársulások mellett helyezkedtek el, valószínűsíti, hogy inkább a kis lábú erdei egér (.Apodemus uralensis) egyedeiről lehet zömmel szó. Természetesen nem zárható ki teljesen a közönséges erdei egér (Apodemus sylvaticus) sem. Ennek eldöntésére mindenképp csapdázásra lesz szükség. Az Apodemus-genus aránya a gyöngybagoly zsákmányai között 2001- 2002-ben 5,3%, 2009-2010-ben 2,6%; a kuvik prédái között pedig 2001-2002-ben 13,9% volt az előfordulási arány. Törpeegér - Micromys minutus Mindhárom pusztarészen előfordul. Gyöngybagolyköpetből is előkerült, mind 2001-2002-ben, mind 2009-2010-ben 0,5%-át alkotta a zsákmányállatoknak. A réti fülesbagoly prédái közt is megleltük 2001-2002-ben 0,47%-ban. Kalivoda is nagyságrendileg hasonló arányban találta: 2000-ben Csanádalbertin a zsákmányállatok 2,6%- a volt törpeegér (KALIVODA B. 2009a); Tótkomlóson 2007-ben pedig 0,8%-a (KALIVODA B. 2009b). Jellegzetes fészke egyértelműen felhívja a figyelmet a jelenlétére, illetve bizonyítja előfordulását. A szokásos magasfüves árok- és csatornapartokon lévő előfordulásokon kívül érdekes módon elég alacsonyan, a talajtól alig 10-15 cm-re is találtunk törpeegérfészkeket (pl. tarackos tippanos rét). Házi egér - Mus musculus Emberi lakhelyeknél és állattartó épületekben gyakorinak mondható, főleg, haszántóföldi növények is vannak a környéken. Bagolyköpetekben nem különíthető el a közeli rokon güzüegértől, főképp azért, mert a köpeteket sokszor istállókban gyűjtöttük. Vándorpatkány - Rattus norvegicus Az állattartó telepeken, házaknál, takarmánytárolóknál mindenhol előforduló kártevő. Helyenként mérgezik is.
