Natura Bekesiensis - Időszakos természettudományi közlemények 10. (Békéscsaba, 2009)

Lobmáyer Nelli: A Körös-gát kincsei: a nagy gombafű (Androsace maxima)

Március végén az unikálisnak tekinthető alföldi állományt meglátogattam a gáton. Terepmunkámban Deli Tamás segített. A vizsgálati terület tágabb kör­nyezetét jelentő töltés két oldalán más-más társulások helyezkednek el. Nö­vényünknek csak a mentett oldal nyújt kedvező élőhelyet. A keleti kitettségü, hullámtér felőli lejtőn mocsárréti vegetáció foglal helyet, melynek karakterfaja a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), de jellemző a réti iszalag (Clematis integrifolia) előfordulása is. A nyugati kitettségü, meredek, nehezen záró­dó vegetációjú mentett oldalon viszont bolygatott és gyomos löszgyepfoltok váltakoznak szikes és ecsetpázsitos foltokkal. Itt a ruderális társulások növé­nyei uralkodnak, mint például a veronikafajok (Veronica spp.), a pásztortáska A nagy gombafű (A n dro s a c e maxima) virágzata (Capsella bursa-pastoris), az ernyős olocsán (Holosteum umbellatum), a bü­rök gémorr (Erodium cicutarium) és a piros árvacsalán (Lamium purpureum). A kistermetű, tőlevélrózsát fejlesztő nagy gombafű (Androsace maxima) ilyen gyomokkal együtt fordul elő nyíltabb löszgyep- és nehezen azonosítható vege­tációs foltokban. Az apró növényke aránylag nagy, vöröslő gallérka-leveleinek köszönhetően könnyen felismerhető, elkülöníthető az itt is előforduló kisebb rokonától, a cingár gombafütől (Androsace elongata). A már ismert állományt először végignézve azt tapasztaltuk, hogy a kiterjedése ugyanakkora, mint amekkora a tavalyi feljegyzésekben volt, azaz a gát 45 méter széles részén tenyészik. Az első feljegyzési nap során csak kevés virágzó tövet találtunk, ugyanis az idei borongós, hűvös tavaszelő legalább két héttel késleltette a virágzást. Kisebb terepbejárás során azonban az eredeti élőhelytől 50, majd 20

Next

/
Thumbnails
Contents