Kisházi Gusztáv - Kiss A. János - Nagy Szilvia: „Istennek dicsőség-egymásnak segítség!” - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 8. (Békéscsaba, 2016)

Tűzesetek - Visszaemlékezések - Huszonhét évig volt tűzoltóparancsnok. Dr. Nagy Szilvia interjúja Szendi Gézával

vány és a gépkocsi vezetői gyakorlat. A készenléti szolgálatot ellátók esetében is feltétel lett az érettségi. Az újítások nyomár; a szakmai előmenetel és a szolgálatellátás színvonala is javult.

A „tűzoltóság = ember + technika” vitathatatlan megállapítás, ennek megfelelően a meglévő járművek és tűzoltó technikai felszerelések rendszeres karbantartása és színvonalas kezelése volt a másik fő elvárásom.

Ugyancsak fontos célkitűzés volt a tűzmegelőzési tevékenység személyi feltételeinek folyamatos biztosítása, a nyugdíjba vonulók intenzív pótlása. A beiskolázások miatti tartós távollétek mellett nagy energiát fektettünk a hatósági és a szakhatósági tevékenység fejlesztésére, az előttünk álló feladatok teljesítésére.

Kiemelt célkitűzésünk volt a hatósági, szakhatósági tevékenység színvonalának javítása.- Milyen elvek mentén tudott eredményes lenni?- Alapvetően a szakmaiság volt a vezérelv. Vallom, a tűzoltóság arra a feladatra készüljön és koncentráljon, amire rendszeresítve van. A tűzoltóknak, az előre valószínűsíthető eseményekre történő felkészülésen túl, képesnek kell lenniük az ismeretlen helyen és időben, előre nem látható időjárási viszonyok és egyéb előre nem kiszámítható körülmények között is eredményesen cselekedni. Irányításom alatt mindent ennek rendeltem alá.- A nehézségek mellett biztosan volt, ami könnyítette a dolgát.- A műszaki beállítottságom egyszerűsítette a technikai jellegű feladatok végrehajtását, emellett hamar szót értettem az állomány többségével. Intézkedéseim helyességéről nem kizárólag az íróasztal mellől próbáltam meggyőzni a tűzoltókat. A káreseteket elsősorban a helyszínen szerzett tapasztalataim alapján értékeltem.- A tűzoltók szinte mindig csapatmunkát végeznek, nagyon összetartóak, hogyan tudta ezt a szellemiséget erősíteni? Mi jellemezte a közös munkát?

—A tűzoltóparancsnok egyszemélyi felelősként saját kézben tudhatta a döntés jogát. Ettől függetlenül, én a jobb együttműködés jegyében, a nagyobb horderejű ügyekben mindig tájékoztattam a teljes tűzoltói állományt. Legtöbbször részt vettem a káresemények felszámolásában és a különböző gyakorlatokon, továbbképzéseken is. Jól ismertem tehát az emberek tevékenységét, képességeit, és ők is tudták, mit várhatnak tőlem. Következetesen elismertem a kiemelkedő teljesítményt nyújtókat, de a mulasztók, vagy a felületes munkát végzők felelősségre vonása sem maradt el. Megosztottuk a sikerek eredményeit, és az esetleges kudarcokat is közösen dolgoztuk fel. Együttműködési készség és hivatástudat jellemezte a tűzoltóságot. Jó példája ennek egy, a '90-es években váratlanul bekövetkező, hosszan tartó felhő- szakadás. A csapadék jóformán egész Békéscsaba területén kritikus helyzetet eredményezett. Szükségessé vált volna a szabadnapos állomány haladéktalan riasztása, de erre nem került sor, hiszen a tűzoltók önként jöttek be a laktanyába és szolgálatra jelentkeztek.- Volt még emlékezetes esemény a pályafutása alatt?- Igen, több is, amely mélyen belém, belénk vésődött. A nyolcvanas évek elején tűz ütött ki a békéscsabai István malomban. A késő esti órákban érkezett a tűzjelzés. A földszinti ré70