Galli Károly: Az I. világáború forgatagában - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 6. (Békéscsaba, 2015)
Vörös zralom alatt, a vörösök fogságában
Vörös uralom alatt, a vörösök fogságában Békéscsabán is átvette a kormányzást a kommunista párt. Az újonnan toborzott Vörös Hadsereg támogatása mellett a direktórium és annak vezetője, Andrási,24 egy békési bádogos állott az élen. Vele szerencsém volt. A nővére a csabai postánál tisztviselőként dolgozott még a háború előtti időben, és a társaságunkhoz tartozott. így Andrásival közelebbi ismeretségbe kerültem. Az utcán találkozásunk alkalmával mindig megálltunk egy pár barátságos szóra. Sőt egyszer felkínálta a csabai vésztörvényszék, egy politikai bíróság tagságát is, mert mint már említettem, a Károlyi uralom alatt a direktóriumtagja voltam a 48-as párt részéről. Persze én e tisztséget udvariasan visszautasítottam elfoglaltságomra való tekintettel, miután Károlyi bukásával az előző direktórium megszűnt, és a kommunistákkal már nem álltam szövetségben. Andrási azonban liberálisnak könyveltetvén el a kommunista pártnál, rövid idő után megbukott. 1919. április 16-án a románok újra támadásba lendültek, megindították 2. offenzívájukat Magyarország ellen, és most már Erdély határát is átlépve veszedelmesen kezdtek közeledni Békéscsabához. Sem a Székely Hadosztály, sem az időközben megalakult Vörös Hadsereg nem bírta előnyomulásukat megakadályozni. Egy szép napon a román hadsereg elérte Gyulát, és Édi nem óhajtott román megszállás alá kerülni, ezért gyorsan csomagolt és hazautazott Egerbe. A búcsú a sietség miatt nagy hirtelen következett be. Váratlanul jött. Csak annyit mondtam:- Rendkívül sajnálom kedves Édi, hogy itt hagyja Csabát. Remélem fogunk még találkozni! Látta szomorúságomat és hogy eltávozása fáj nekem, s azt felelte:- Nem rajtam múlik a találkozásunk. Adandó alkalommal keressen fel Egerben. Azzal váltunk el, hogy ezt neki szívesen megígértem. Húsvét előtt Budapestről Csabára jött dr. Domokos József,25 a háború előtt itt gyakorolt ügyvédjelölt, aki a kommunista pártban az országos vezetőségnél helyezkedett el, és egy nagygyűlést rendezett, melyen ő volt az egyetlen szónok, s a néphez a városháza erkélyéről beszélt. Beszéde egy kirohanás volt a város régi vezetősége és az úri osztály ellen, és megfenyegette őket, nehogy valaki állást merjen foglalni az új rezsim, a kommunista párt ellen. Egyben ez a beszéd bevezetője volt annak a pár nap múlva végrehajtott intézkedésnek, mely a város vezető férfiainak letartóztatásához vezetett. 155
