Galli Károly: Az I. világáború forgatagában - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 6. (Békéscsaba, 2015)
Utószó a családról
előző nap kiáltották ki Magyarországon a köztársaságot. A szigorlatokat ekkor tette le, és 1947-ben summa cum laude doktorált. Miután édesapja (dr. Galli Károly) a kormánypárt választókerületének elnöke volt, az ötvenes években őt lecsukták, édesanyját internálták. Dr. Galli Aladár Budapest egyik elit ügyvédi közösségében szerzett joggyakorlatot és tett ügyvédi vizsgát. Egy ideig a békéscsabai ügyvédi közösségben dolgozott, 1956 után a Kádár-korszak politikailag megbízhatatlannak tartotta, ezért eltiltották hivatásától. 1958-ban vette feleségül Béla Valériát (Béla Vali újságíróként lett ismert a megyei lapnál). A házasságból 1960-ban Zsolt (ő jelenleg a Békéscsabai Alföld Vívó Akadémia vezető edzője, tanítványai között van olimpiai 5. helyezett, Európa-bajnok, és világbajnok is...) 1964- ben Diána érkezett a családba (ö középiskolai tanulmányai után talált párra, s azóta is Siófokon él). Három nyelven beszélt és olvasott, a kisember ügyvédjeként emlegették. Szakmai tudásáért, kiemelkedő műveltségéért környezetében nagy tisztelet övezte, igazi jelenség volt, hatalmas testmagasságával. Szerette a túrázást is, öccsével, dr. Galli Lóránttal a Bükkben, a Magas-Tátrában, Erdély hegyeiben. Amikor már lehetett, a „puha diktatúrában” feleségével bejárta Európát, Közép-Azsiát. Dr. Galli Aladár 1961-töl az Ipari Szövetkezetek jogi irodájában dolgozott, s innen vonult nyugdíjba 1989-ben. A rendszerváltás után nyugdíjasként a Kárpótlási Hivatal vezető jogtanácsosa volt. 2003-ban hunyt el. Galli Lóránt 1927. augusztus 16-án született Békéscsabán, dr. Galli Károly ügyvéd és Szondy Irén második gyermekeként. Bátyja dr. Galli Aladár, aki később jogtanácsosként dolgozott Békéscsabán. Lóránt a II. világháborút és Budapest ostromát édesapjával együtt még gyermekfejjel vészelte át Budapesten. Az ostrom után orosz fogságba is került, Szibériába akarták vinni, de Budafokon igen bátor és szinte csodával határos módon sikerült megszöknie a vonatról. 1945 után sok szenvedés érte a családot, a szülőket származásuk miatt kitelepítették, édesapját eltiltották ügyvédi hivatásától. Lórántnak mégis sikerült elvégeznie Szegeden és Budapesten az orvosi egyetemet 1951-ben. Innentől a Szegedi Szemklinikán dolgozott 1965-ig, amikor is sikerrel pályázta meg a miskolci Semmelweis Kórház szemészeti osztályának főorvosi állását, amelyet 30 éven át, 1994-ig osztályvezető főorvosként vezetett. Orvosi pályáján a legfontosabb teljesítmény a mülencse beültetéshez fűződik. A szegedi Szemészeti Klinikán végezte el az első hazai 215
