Galli Károly: Az I. világáború forgatagában - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 6. (Békéscsaba, 2015)
Ismét az orosz harctérre
A Monarchia tisztjei lövészárok megfigyelőállásban a keleti fronton Ismét elhagytuk tehát a Hazát! Mikor, milyen körülmények között, vagy egyáltalán átlépjük-e még egyszer a határt?! Ilyen gondolat mindegyikünk fejében megfordult. Este Borgnia faluba érkeztünk és a zászlóalj elfogyasztotta a magunkkal hozott söröket és a vacsorát, és itt éjjeleztünk. Június 4-én Turkán voltunk, ahol a nagy gyaloglás fáradalmait kívántuk kipihenni. Etvel százados vezetésével a tisztikar felkereste a faluban állomásozó hadtáp-parancsnokot. Itt érte Etvelt a szégyen! Ugyanis a hadtáp-parancsnok, tehát egy nem kombattáns (harcos) katona, elrendelte, hogy a hosszú kardjainkat adjuk le a parancsnokságon, és ott kapunk helyette bajonetteket. Úgy kellett neki, miért nem hallgatott ránk. Az kedves volt, hogy a hadtápparancsnok ezredes meghívott minket ebédre a tiszti étkezdéjükbe, s ott jót ettünk, ittunk a sok cselákkal, mert azokból állott ki az egész hadtáp. Június 5-én Wolcze faluba értünk, s itt letelepedtünk hosszabb időre. Ugyanis e faluban összpontosítva lesz több menetzászlóalj, s azokkal együtt fogunk itt harci gyakorlatokat folytatni. A menetzászlóaljakból egy XIX. menetdandár lesz Tittelbach 94-es őrnagy vezetésével összeállítva. Gondoltam, csak minél tovább tartsanak ezek a gyakorlatok itt a hadtáp életbiztosítási területén! 82
