Galli Károly: Az I. világáború forgatagában - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 6. (Békéscsaba, 2015)
Ezredünk keresése, Homonna visszavétele
kapok, melyben Ritter zászlóaljparancsnok értesít, hogy betegsége miatt visszamarad, s vegyem át a zászlóaljparancsnokságot. Ettől kezdve én vezettem az egész zászlóaljat, mint zászlóalj - parancsnok. Útközben jelentkeztem Birkenheim generálisnál, aki a hadosztályunk parancsnoka volt, majd Barkó a falu előtt egy őrházban szállásoló Barbini dandárparancsnoknál, aki vad osztrák volt. Mikor jelentkeztem, kérdezte tőlem az utóbb történteket, s én azt rossz németséggel beszéltem el, mert bizony a német nyelvből meglehetősen kijöttem. Barbini csodálkozott, hogy nem jól beszélek németül, s barátságtalan lett velem szemben. Barkóba utasított a zászlóaljammal, ahol Róm kapitány ezredparancsnoknál jelentkeztem. Ha civilben találkoznék Barbinivel, megkérdezném tőle, hogyan lehet az, hogy Nagyváradon szolgál évek óta és nem tud egy kukkot sem magyarul? Ebadta osztrákja! Jelentkezésemkor a zászlóalj 1.000 helyett 169 főből állt. Ebből is lehet látni, hogy a visszavonulási harcokban sebesültjeink és a nagy hideg miatt betegeink ijesztő számban jelentkeztek. Nem csak a mi IV. zászlóaljunk, hanem a többi is ilyen alacsony számra apadt le. Barkóban az ezredparancsnok Róm József kapitány, ezredsegéd- tiszt Fritsch Károly főhadnagy volt. A Monarchia 22,5 cm-es nehézaknavetője 67
