Galli Károly: Az I. világáború forgatagában - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 6. (Békéscsaba, 2015)

Jegyzetek

Gusztáv mellett segédlelkész. 1883-ban a tótaradáci, 1890-ben a békéscsabai evangélikus egyház választotta meg lelkészének. 1918-ban az arad-békési egyházmegye esperese lett. 1930-ban a vármegye törvényhatósága a felsőház tagjává választotta. Több müvet fordított dán, norvég és svéd nyelvről szlovákra és magyarra. Teológiai, egyháztörténeti müveket írt, más müveiben elsősorban a parasztság problémáival; agrárpolitikai kérdésekkel foglalkozott.

Bajczai Beliczey Géza (Békéscsaba, 1863 - Budapest, 1938) föld- birtokos, országgyűlési képviselő, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület alelnöke. Régi nemesi család sarja. 1913-ban Békéscsaba országgyűlési képviselőjévé választották. 1918-ban a Tanácsköztársaság alatt Szolnokon börtönben raboskodott. 1921-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnöke lett. 1927-ben és 1937-ben is felsőházi taggá választották.

Réthy Béla (Szarvas, 1862. - Békéscsaba, 1935.) magyar gyógyszerész. Gyakornoki vizsgája után 1880-ban Békéscsabára került Varságh Béla gyógyszerészhez. 1881-ben állt be Rozsnyay Mátyás aradi patikájába. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte 1882-től. 1884-ben Békéscsabán telepedett le. 1888-ban Kétegyházán gyógyszertárat alapított, amit később eladott, ezután Pásztón bérelt patikát. 1892-ben kibérelte Varságh Béla gyógyszertárát, amit 1911-ben megvásárolt. Vegyészeti laboratóriumot és gyógycukorkagyárat alapított. Különösen pemetefű cukorkái váltak ismertté.

Kocziszky Mihály (Békéscsaba, 1880 - ?) földbirtokos, megyei és városi virilis képviselő, evangélikus egyházi presbiter. Elnöke volt a békéscsabai Luther Szövetségnek, a gimnázium kormányzó bizottságának. A Békéscsabai Takarékpénztár Egyesület, és több más vállalat igazgatósági tagja.

Horváth István (Tótkomlós, 1885 - ?) 1910-től Békéscsaba segédjegyzője, 1915-től jegyzője volt. Az I. világháborúban a 101 -es gyalogezred hadapródja. 1921 -tői városi tanácsnok, és az adóhivatal vezetője lett. Tagja volt Békés megye törvényhatósági bizottságnak, a város képviselőtestületének, a békéscsabai evangélikus egyház presbitériumának, a gimnázium kormányzó bizottságának, a községi felsőkereskedelmi iskola felügyelőbizottságának. Alelnöke volt a Luther Szövetségnek és több békéscsabai egyesületnek.

Fekete Sándor. Fűszerüzletét 1890-ben alapította Békéscsabán. Tagja volt Békés megye törvényhatósági bizottságának, Békéscsaba kép221