Galli Károly: Az I. világáború forgatagában - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 6. (Békéscsaba, 2015)

Szegeden

tanyán. Ilus asszony Csabán volt nagylány, onnan volt a régi ismeretség. O vezette ott a gazdaságot, és mikor megtudta Feritől, hogy Szegeden vagyok, rögtön meghívott, hogy látogassuk meg, s ennek rövidesen eleget is tettünk. Magyaros vendégszeretetet találtunk a tanyában. Alig akart hazaengedni, és lelkünkre kötötte, hogy hozzá csak több napra szabad kijönni.

Voltunk máskor is náluk, ahol több fiatalember és leány jött össze a meghívásra. A délutánt és estét kirándulásszerüen a helyi kis erdőben töltöttük el vidám hangulatban a friss, szabad levegőn, az erdei fák susogása és kitűnő uzsonna mellett.

A jó meleg napokban délután az új szegedi strandfürdőbe jártam. Ott megismerkedtem Kádár Manóival, egy szép, sudámövésű fiatal leánnyal, aki dr. Szabó Pál orvos feleségének a húga volt, és nála vendégeskedett. Intelligens, középiskolát is végzett leány volt Manci, akivel jó kirándulásokat is tettünk később a Tisza partján egészen Tápé faluig. Ha fáradtak lettünk, leheveredtünk a parti füzesek árnyékában a puha pázsitra, és elbeszélgettünk diákköri emlékeinkről, sportról, színházról, irodalomról.

Egyszer a strandon a Manci nénje, egy feltűnően szép szőke asszony, valóságos csoda, aznap estére meghívott a színházi páholyába az előadásra. Ott összeismerkedtem a férjével, egy kellemes úriemberrel. Az elegáns házaspár és Manci az estélyi ruhájában, méghozzá az egyik nő szőke, a másik barna, mint feltűnő kontraszt, jól festettek a páholyban.

De mindig jól szórakoztam Mancival a Tisza-strandon is, ahol nemcsak fürödtünk, a homokban napoztunk, hanem fürdőruhában csónakáztunk is a gyors folyású Tiszán. Egészen a Maros torkolatáig eveztünk fel, vissza meg vitettük magunkat a folyó árjával.

Megesett, hogy tréfás ismerőseink a csónakunkat felborították, és mi a vízbe pottyantunk. Bizony volt kacagás és erőlködés, mivel a gyors árban a csónakot vissza kellett fordítani, az evezőt magamhoz kellett venni és a vízből a csónakba vissza kellett kapaszkodni!

Ilyen fáradtság után a strandvendéglőben jólesett az uzsonna és frissítő. így jól teltek a nyári délutánok, mégis nyugtalanság vett erőt rajtam. Bánkódás azon, hogy pályámat, amelyen szívvel-lélekkel csüggtem, semmi esetre sem tudom folytatni. A történelmi események nemcsak hivatásom gyakorlásában gátoltak meg, hanem abban is, hogy végre családalapításra gondoljak 36 évesen és arra vagyoni helyzetem megerősítésével előkészüljek.

E célok érdekében haza kellene jutnom, de ezt nem tehetem. Itt Szegeden ügyvédként megtelepedésem semmi reális eredményt nem hozhatna. Tépelődéseimből végül is oda lyukadtam ki, hogy kénysze183