Deli Tamás - Danyik Tibor - Boldog Gusztáv: A Körös-völgyi vadvizek élővilága - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 5. (Békéscsaba, 2015)
Szúnyogok
Szúnyogok A szúnyogok karcsú, megnyúlt teste első látásra egyáltalán nem hasonlatos a legyek zömök alkatához, mégis közös csoportba, a kétszárnyúak [Diptera] rendjébe tartoznak. Legfontosabb közös jellemzőjük, hogy kettő helyett egy pár szárnnyal repülnek. A hátulsók ugyanis elcsökevénye- sedtek, és dobverőre hasonlító képletté, biliérré módosultak, amelyek az egyensúlyozásban játszik szerepet. Szájszervük szúró-szivó. Számos tulajdonságban ugyanakkor eltérnek a legyektől, pl. hosszabb, fonalas csápjuk van, a legyek csápja viszont kicsi és serteszerű. A szúnyogok lárvái mind felépítésükben, mind életmenetükben eltérnek az imágóktól, többségük vízben vagy erdei avarban fejlődik. A vízben lebegő vagy az avarban lévő szerves törmelékkel táplálkoznak, így lebontó szerepük miatt fontos élőlényei a vizeknek, de apró méretük és tömeges fellépésük miatt táplálékként is meghatározó a szerepük (pl. halivadékok számára). A vízben fejlődő fajaik lárvái a közhiedelemmel ellentétben nem a folyókban vagy mély vizű holtágakban élnek, hanem sekély, gyorsan felmelegedő kubikgödrökben, de gyakran pocsolyákban vagy a ház körül a hordókban összegyűjtött esővízben. Kifejlett korban többségük nektárt fogyaszt, vagy nem táplálkozik. Egyes fajok nőstényei gerincesek vérét szívják. A legismertebb szúnyogok a családjába tartoznak. Közönséges fajaik aa ff. A hímek és életük első szakaszában a nőstények is növényi nedveket szivogatnak, majd később a nőstények gerincesek vérével táplálkoznak. A szúnyogok szaglása és höérzékelése rendkívül kifinomult, így elsősorban a kilélegzett szén-dioxid, jellegzetes illatanyagok és a testhő vezeti el őket áldozatukhoz. 56 A KÖRÖS-VÖLGYI VADVIZEK ÉLŐVILÁGA
