Kocsor János: „Előüzent Ferenc Jóska“ - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 4. (Békéscsaba, 2014)

...de miért éppen Gyóni Géza?

1909-ben Szarajevóban katona, „pionír”, utász. „A boszniai »kőtörő állati« sorsban rabszolgának érzi magát, s már ekkor (1909 tavaszán) megszületik benne a »Cézár, én nem megyek!« gondolatának a csirája.” - írja Szolár Ferenc. 1912-ben, amikor újra katona, írta korai szakaszának legjobb és leghatásosabb költeményét, a Caesar, én nem megyek címűt.

„...Soracte ormán zöld az erdő, Szivem élet-vágytól dagad,

Jer, asszonyom... A koronádat Cézár, védd meg magad.

Vagy küldj hamar pretóriánust Üsse szét e dacos fejet,

De bitangul a mészárszékre Cézár, én nem megyek.”

Illusztráció a Csak egy éjszakára című vershez. 1914. augusztus 1-jén póttartalékos közlegényként vonult be, Przemyslbe viszik. A nemrég még antimilitarista költő először lelkesítő verseket ír.

Ferenc Ferdinand jár a hadak élén

„Ami most készül, szent leszámolás lesz S nyugalom, áldás, béke a Jövőnek.

Virágos ékes fegyverünk nyomában Nagy Békeország vasfalai nőnek.”

Október 6-án éjszaka az oroszok betörnek az erődbe, hajnalban tapasztalja meg először igazán a háború poklát, a pusztító ágyútűzzel, hallja a géppuskák kattogását. 1914. november 4-én az oroszok másodszor is körülzárták Przemyslt, a költő újra átélte a borzalmakat, s ebből született a Csak egy éjszakára című verse.

47