Kocsor János: „Előüzent Ferenc Jóska“ - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 4. (Békéscsaba, 2014)

...de miért éppen Gyóni Géza?

„...hej dicső napja volt akkor a magyarnak! Derült nap mosolygott felhőtelen égből, Kínnal marcangoló, százados fájdalmat Törült le ez a nap a nemzet egéről...”

1901-ből ránk maradt bizonyítványa.

Tanúsága szerint jó tanuló volt. 1902-ben maturált, érettségi tablóját őrzi a múzeumunk, amelyet sajnos nem mutathatunk be kiadványunkban, mert mérete miatt csak nagyítóval lehetne kivenni az arcokat, neveket. Áchim Gézának a Csabán töltött két év alatt már megjelent néhány verse a Képes Családi Lapokban, az édesanyjáról szóló A puszta kertben című versét pedig az Üj idők közölte.

„Itt állt a karosszék. Egy asszony ült benne. Lépteim zajára úgy sugárzott arca,

Úgy meg-megpróbálta, hátha fölkelhetne - De csak visszaroskadt. Könny hullott fejemre. Szegény kicsi árvám - úgy elmondogatta.”

Pozsony a 20. század elején. Édesapja, aki nem nézte jó szemmel a verselgetését, a fiút hajlama ellenére a pozsonyi teológiára íratta. Pedig fiát

42