Kocsor János: „Előüzent Ferenc Jóska“ - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 4. (Békéscsaba, 2014)

...de miért éppen sárgarigók?

Az I. világháború alatt Békésvármegye hadfiainak körülbelül 90%-a két alakulatban küzdött: mintegy 60%-a a császári és királyi 101-es gyalogezrednél, 30%-a a magyar királyi 4-ik honvéd gyalogezrednél. A 101-es gyalogezred 1883-ban alakult. Az állomáshelyek a világháború kitöréséig többször változtak, egyedül Békéscsabán tartózkodott mindvégig az ezrednek egy zászlóalja. A világháború kitörésekor az ezred parancsnoka Grallert Konrád ezredes volt, a Békéscsabán állomásozó III. zászlóaljé pedig Panwitz Vilmos alezredesi rangban.

(IdD&zlet Békéscsabáról. Gyalogsági lakianya

A békéscsabai laktanya a 20. század elején

Békéscsabára a mozgósítási parancs 1914. július 26-án érkezett meg, az első mozgósítási nap július 28-án volt. Itt szerelték fel az ezrednek a nagyváradi I. és IV. zászlóalját is, a III. zászlóalj augusztus 1-jén, a másik kettő az ezredtörzzsel és három géppuskás osztaggal 2-án indult a szerbiai frontra. A déli határon még csupán néhányan estek át a tűzkeresztségen Rainer János kapitány parancsnoksága alatt a Duna egyik szigetén, szerb srapnel tűzben.

101-eseink nem sokáig maradtak azonban a szerb fronton. Az orosz hadüzenetet követően augusztus végén az ezred már az északi harctéren, Galíciában tartózkodott. Az ezred augusztus 30-án, a rohatyni csatában esett át a tűzkeresztségen. A Panwitz Vilmos-féle III. zászlóalj Wierbiczá30