Szakál Veronika: A Kultúrpalota 100 éve (1914-2014) - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 3. (Békéscsaba, 2014)
A 21. század múzeuma
5 közös, néprajzi témájú, interetnikus PHARE CBC projektet valósított meg, amelyek számos értéket hoztak a felszínre az Arad- és Békés megyei határ-menti települések néprajzi sajátosságai tekintetében. A 20. század végére, a csabai múzeum új kiállítóhellyel bővült, amikor 1998- ban az intézmény irányítása alá került a Csabai Tanya és Gabonatermesztés-történeti Kiállítóhely, ismertebb nevén a Gabonamúzeum. Ez évben komoly javulás történt a raktározási körülményekben, ugyanis ekkor adták át a Fábry utcai raktárbázist, amely lehetővé tette a gyűjtemények elhelyezését, illetve egy nagyméretű restaurátor műhely kialakítását. 2001-től újabb átalakítások kezdődtek, hiszen az igazgatóság irodái átkerültek a régi épületbe, míg a munkaszobákat a raktárak között helyezték el. 2003-ban a Munkácsy Mihály Múzeum épületét műemléknek nyilvánították, és ekkor készültek tervek az épület felújításáról is. 2006 júliusában a Békés Megyei Önkormányzati Hivatal sikeres pályázatának köszönhetően, Európai Uniós támogatással, a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében nagyszabású felújítás és korszerűsítés vette kezdetét. A több mint másfél évig tartó munka eredményének köszönhetően, látogatóbarát múzeumot alakítottak ki. A felújított épületben ezután csak kiállításokat rendeztek, az igazgatóság irodái és a munkaszobák új épületbe kerültek át. Az eddigi és újonnan létrehozott kiállításokat interaktív eszközökkel szerelték fel. Az alagsor átalakításának köszönhetően megnőtt a kiállítóterek nagysága, valamint külön helyiségeket hoztak létre múzeumpedagógiai foglalkozások tartására. A múzeum épületét 2008 elején adták át a nagyközönség számára, ettől kezdve az időszaki kiállítások rendezésére a Múzsák Termét és a Tégla Termet használták. Ekkor hozták létre a ma is látható állandó kiállításokat. A Természettudományi teremben a Körösök és a megye élővilágát, természeti látnivalóit ismerheti meg a látogató. A mélyföldszinti kiállító termekben a legértékesebb és legszebb tárgyakat állították ki a régészeti kiállításban, valamint szintén ezen a szinten látható a néprajzi kiállítás, amely a vidék hagyományos gazdálkodását mutatja be. A fenti kiállító-helyiségekben ismerhető meg Békés megye közel négyszáz éves története, illetve a Munkácsy festményeket és relikviákat bemutató tárlat. A mütárgygyarapodás ezekben az években is folytatódott, ekkor került a múzeum tulajdonába számos kortárs képzőművész alkotása, valamint Munkácsy Mihály két festménye, A kis Jeanne és Tóth Matild arcképe. A természettudományi gyűjteményen belül ekkoriban a puhatestű (malakológiai) anyagban történt jelentős gyarapodás. Több mint 20 000 tételből áll, rendkívüli jelentőséggel a kárpáti gyűjtemény bír, hiszen fajaiból a világ legnagyobb kollekciójával a Munkácsy Mihály Múzeum rendelkezik. A 21. század múzeuma
