Szakál Veronika: A Kultúrpalota 100 éve (1914-2014) - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 3. (Békéscsaba, 2014)

Az első múzeumok kora

A kiegyezést követően, 1868-ban jött létre az akkori Békés vármegye székhelyén, Gyulán az első múzeum. Néhány év múlva, fokozatosan került előtérbe a megyei múzeum megalakításának ügye, amellyel kapcsolatban számos cikk jelent meg a helyi újságok hasábjain. 1874-ben a Békés című folyóiratba írt egy bizonyos R. személy (róla kiderült, hogy Reök István, Munkácsy Mihály nagybátyja), aki fontosnak tartotta, hogy az intézmény feladata „... első sorban az e megyében talált magyar régiségek gyűjtése volna; másod sorban az e megyében talált nem magyar régiségeké; aztán nem a megyében talált magyar; végre a megyén kívül talált nem magyar régiségeké". Ugyanakkor a gyűjtést ki kell terjeszteni a megyében megjelent könyvekre, lapokra, évkönyvekre és jelentésekre; valamint Békés megyei szerzők irodalmi kiadványaira, akkor is, ha azok a megyén kívül jelentek meg. Emellett gyűjteni kell a megye nagyjairól készített festményeket és fényképeket, az itt használatos gazdasági eszközöket, és a helyi népviselet anyagát. Egyik legfontosabb megállapítása az írás végén olvasható, hiszen „... előttünk, körülöttünk, kezünkben vannak tárgyak, melyek ha egyszer eltűntek, soha többé megszerezhetők nem lesznek".1

Néhány nappal később a cikkre reagált Göndöcs Benedek apát-plébános, aki a megyei régészeti bizottmány elnökeként támogatta egy ilyen jellegű intézmény létrehozását. Ehhez azonban szükségesnek tartotta a helyiek támogatását is, ugyanis „... ha időről időre Békésmegyének minden lelkes fia és leánya (...] felajánlja azt, ami ritkasággal, nevezetességgel bír, biztosak lehetünk benne, hogy a megye nemsokára múzeumában oly kincset fog bírni, amelyre büszke leend". Hangsúlyozta, hogy a

lehető leghamarabb

...egy szakértők és pártolókból alakult egyesület legyen, mely

k

iváló céljául tűzze ki a megyei múzeumnak minden szakbani gyarapítását.". írásából az is kiderült, hogy egy megyei régészeti egyesület létrehozásán és alapszabályzatán dolgozik a régészeti egylet.2

Ebbe az üzenetváltásba kapcsolódott be Zsilinszky Mihály Békéscsaba országgyűlési képviselője, aki ekkoriban vallás- és közoktatásügyi államtitkár volt. írásai a Békésmegyei Közlönyben jelentek meg, és teljes mértékben egyetértett egy megyei múzeum létrehozásával. Részletesen kifejtette az intézmény célját és működését, vagyis „... ne álljon csupán régészeti dolgok gyűjteményéből, hanem legyen a mi vármegyei mindennemű emlékeink, szellemi és anyagi terményeink, iparczikkeink, koronkinti szokásaink és erkölcseink hű visszatükröztetője, legyen az nagyférfiaink arczképeinek és élettörténetének megőrizője, a tudomány és művészet érdekeinek emelője". Munkásságuk szélesebb körben való megismerését szolgálná

1 Reök István: Eszmék a megyei múzeum körül. Békés. 1874.03.15.

2 Göndöcs Benedek: Visszhang - R. urnák „eszmék a megyei muzeum körül" czikkére. Békés. 1874.03.22.