Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Az irodalmi hagyományok megőrzése és közkinccsé tétele - Iskolával az emlékházért
48 Az irodalmi hagyományok megőrzése és közkinccsé tétele Iskolával az emlékházért15 I. A Darvas József Irodalmi Emlékházról 1979 óta várja a látogatókat Orosházán a Darvas József Irodalmi Emlékház. Az ismert író, szociográfus, közéleti személyiség élményanyagát szülőhelyéről és családi hagyományainak alapos ismeretéből vette. Minderről az író szavaival (Gyermekéveimből. Nyugat, 1937. 1.): „Apró örömök és nagy szomorúságok árnyékában születtem. Életünk egyhangú volt, akár a táj, amelyet szülőföldünknek mondtunk. Síkság, ahol az aprócska vakondtúrás vagy szélhordta halom is égreszökő hegynek látszik és elnyelő szakadéknak a sekély kis gödör. Halmok és gödrök. Apró örömök és nagy bánatok.” Ilyen gyökerekből táplálkozva Darvas gyakorlati politikussá vált. Ez a mindhalálig tartó közéletiség az akadálya annak, hogy mindent megírhasson, ami kikívánkozott belőle. Belső konfliktusa, néha valósággal lelkifurdalása támadt, amiért íróművészetét háttérbe szorította a közéleti kötelezettségek teljesítése kedvéért. A Máról-holnapra (Budapest, 1939) című regényében, melyet Szakadék címmel drámává dolgozott át (1943), majd filmforgatókönyvet írt belőle (1956) megtaláljuk az őt mardosó kétségeket. Ezek mára sem veszítettek általános érvényükből: „Reggel úgy készülődött az istentiszteletre, olyan szorongással és bűntudattal telten, mint a diák a vizsgára, ha úgy érzi, hogy elhanyagolt mindent. Hogy álljon oda ezek után az emberek elé? Este azt a részt választotta ki János evangéliumából fölolvasásra, amelyik így kezdődik: „És keressétek a békességet mindenekkel...” Merhet még ezzel odaállni a szószékre?... „A hivatásodat és a magánéletedet válaszd el egymástól!” - hallotta visszacsengeni a jegyző tegnapi szavait. Milyen jó lenne ezt most megtenni. De lehet?" Sokat vitatott személyiségének egyszerű jellemzéséhez szabadjon idézni az 1945 után írt első könyvéből, a Budapestről szóló Város az ingoványon-ból, mely egyszerre szociográfia, széppróza, önéletrajz és publicisztika. „Ne keress te örök mércét ítéletedhez... hiszen minden mozdul, ledől, majd újra épül.” 15 Elhangzott Ópusztaszeren, a Helytörténeti gyűjtemények és tájházak a közösség szolgálatában Regionális Közművelődési Napok keretében 2011. szeptember 17-én.
