Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Életművek idézése - "A múlt a jövendő tükre": Kossuth Lajos nyomában
162 Életművek idézése dörgő ágyúkat. (Orosháza lakossága manapság nem éri el a 30 000 főt.) Az 1946-ban kibocsátott új pénzeken az akkori legnagyobb címletre (100 Ft) Kossuthot tették. A Magyar Rádió két csatornájának egyike ugyancsak Kossuth Lajoshoz kötődik. A Kossuth-díjat az országgyűlés 1948-ban 1848. március 15-e centenáriuma alkalmából alapította. A tudomány, a művészet, az irodalom területén, a szocialista termelőmunkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeket, csoportokat jutalmazták vele. 1963 óta kulturális és művészeti alkotó tevékenységért adják. A Kossuth-díj kevesek érdeme, legtöbbekhez a róla elnevezett pöfékelnivaló jutott el. A mai Kossuth Kiadó jogelődjét 1944-ben Szikra Könyvkiadó néven alapították Szegeden. 1956-ban a Kossuth Nyomda nevet vették fel. Késői megbecsülés: Kossuth Lajosról neveztek el tereket, utcákat, hidakat. Utóbbiakat Budapesten, Esztergomban, Győrben. Két kisvárost az USA-ban. Iowa államban található Kossuth megye. Az orosházi közterületekről, Verasztó Antal, a Békés Megyei Irodalmi Gyűjtemény adattárában is fellelhető kutatási eredményei alapján: „az 1796-ban használt tartós tintával többféle változatban is pergamenpapírra írt sorokból az olvasható ki, hogy a mai Kossuth Lajos utcát: „Helység-háza sorjának” nevezték. Az utca ekkor volt a leghosszabb, mert a mostani Ady Endre utcát és természetesen a tér nyugati oldalát is beleszámították, ahol a Helység háza állott. 1878-ban, Orosháza utcaneveinek második hivatalos összeírása alkalmával már Pesti utcaként vették lajstromba. így történhetett, hogy 1904-ben, amikor Kossuth apánk szobrát az akkori Fő-téren (később Szabópiac-tér is) felavatták, jobbjával az Erzsébet királyné utca felé mutatott (ezen a téren ma a katolikus templom áll).” Minderről Kiss Horváth Sándor is szolgál kéziratában adalékokkal: „Amikor Kossuth 1894-ben meghalt, tiszteletére „a községháza előtt elterülő nagy teret” róla nevezték el Kossuth térnek (beleértve a mai Széchenyi Miklós teret is). 1945. augusztus 14-i határozattal a Kossuth teret Szabadság térnek nevezték el. Az 1948-ban felépült Mezőgazdasági Szakközépiskola Kossuth Lajos nevét kapta, a környéke pedig Kossuth tér lett. Oda akarták kivinni a központból a Kossuth-szobrot, de abba a lakosság is beleszólt. 1851-ben történt meg Orosházán az első hivatalos utcaelnevezés. Akkor készültek el az első utca-névtáblák is. 1945. augusztus 14-i határozattal az Erzsébet királyné utcát Kossuth Lajos utcának nevezték el. A Mezőgazdasági Szakközépiskola 1960-ban vette föl a Kossuth Lajos nevet, ezzel egy időben a környéke Kossuth tér lett.” Nevét számtalan általános- és középiskola és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem viseli. Kossuth kedvenc ételei, de más finomságok is idézik őt, így a Kossuth-kenyér, Kossuth-kifli. A Guiness Rekordok könyve szerint az egyik legkorábban született ember, akinek rögzítették a hangját. Beszédét 1890. szeptember 20-án vették fel. A hangját tartalmazó viaszhengert az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik: „A világ bírája, a történelem fog e kérdésre felelni. Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének
