Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Életművek idézése - Darvas Józsefről - elfogultság és előítéletek nélkül
94 Életművek idézése jelenlét párosult azzal a hittel, reménységgel, hogy az itt és most az íráson keresztül is úgy érvényesülhet, hogy közvetlen hatást érhet el az ember... Ha igaz, hogy a valóság felfedezése az irodalomnak a legfontosabb hatóereje, akkor ez soha nem lehet öncélú. Ebben benne van a változtatás indítéka is.” Diószegi szavaival: „Darvas is eposzt írt, babonát, legendát és realitást ötvöz eggyé, s úgy mozdít meg regényeiben történelmi dinamizmussal feltörő tömegindulatokat... a magyar irodalomban mindeddig ismeretlen regénytípus alakul itt: a szocialista eszme ihlette realista népregény.” Szociográfiái és publicisztikája révén kapcsoljuk össze nevét a népi írók mozgalmával, a falukutató irodalommal, még ha tudjuk is, e közösségvállalás nem volt mindig egyértelmű Darvas Józsefnél. Sokszor vitatkozott, olykor keményen bírálta a népi írók munkásságát, állásfoglalásait, politikai tevékenységét. E bonyolult viszony teljes körű feldolgozása, sokoldalú megvilágítása ugyancsak adóssága még a jelenkori irodalomtörténetnek. Köszönöm figyelmüket, mellyel bizonyították, napjaink viharos változásai közepette mindinkább érzik, mily nehéz a helytállás a történelem sodrásában. Ily módon talán megértik azt is, Darvas József munkásságán, utóéletén gondolkodva miért választottam szerény próbálkozásom mottójául Eötvös József szavait: „Csak addig vagyunk szigorúak mások iránt, míg magunkat nem ismerjük”. Darvas József temetése. Fotó a Békés Megyei Irodalmi Gyűjtemény anyagából
