Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Az irodalmi hagyományok megőrzése és közkinccsé tétele - Irodalmi kaleidoszkóp orosházi színekkel
Irodalmi kaleidoszkóp orosházi színekkel 43 Azonban így is sikerült vidéki viszonylatban fejlett újságkultúrát teremteniük. Amikor Bőhm és Társa 1875-ben megkezdte Orosházán a működését, megyénkben csak a Dobay János vezette és 1860-ban indult gyulai tipográfia, továbbá az 1873-ban ugyancsak Dobay alapította csabai dolgozott. Bőhmék és utódaik fél évszázad alatt több újságot is kiadtak, melyek közül az Orosháza, a tartós életű, polgári liberális Orosházi Közlöny és az Orosházi Közélet élt legtovább. Legigényesebb termékük a Thék Endre által alapított I. Ferencz József Tanoncotthon története (1911). Büszkeségünk, hogy megyénk időben időben első 12 nyomdatulajdonosa között három orosházi van. Az is tisztes eredmény, hogy míg az 1880-as évek végén a kortárs megyei lapok közül többen megbuktak, nálunk két hosszú életű újság is virágzott: a már említett Orosházi Közlöny (1879-1914) és a függetlenségi 48-as Orosházi Újság - Veres Lajos nyomdájában (1882-1944). Itt nyomatott a Piaci Újság (1936. december - 1937. június 20.), az Alföldi Evangélikusok Lapja (1938), a Pásztor és Nyáj (1939-1940), az Országos Mg. Középiskolai Tanáregylet Értesítője (1943. február - 1944). Jelentős érdemeket szerzett a Veres Nyomda azzal is, hogy 1886-ban kiadta az első komolyabb helytörténetet: Veres József hiteles adatokra épített, Orosházáról írott művét. 1894-ben az akkor kb. 16 000 lelket számláló nagyközség három nyomdával és három politikai hetilappal rendelkezett, ami jóval meghaladta az országos átlagot. (Ekkor 725 magyar és 191 idegen nyelvű periodika jelent meg hazánkban.) A nagyobbak közé tartozik a tevékenységét az Előd utcán kezdő, majd a Bajza utcába költöző Demártsik Ferenc nyomdája - mely kottaszedést is vállalt. Az 1909-ben induló, kormánypárti napilapot, a Friss Híreket kiadó nyomda több mint húsz rövid életű hírlap, újságszerű és alkalmi kiadvány, könyv előállítója. Állandó riválisa, Mitlasovszky János nyomdája, 1911 júliusától 1940. november 30-ig szolgált a polgári liberális Orosházi Friss Újságnak. Telephelye a mai Ady Endre utca és a Pacsirta utca sarkán álló házban volt. Tulajdonosa élénk közéleti tevékenységet fejtett ki. Komoly szerepet játszott a korán megszűnt Orosházi Szépmíves Céh kiadványainak publikálásában. Ezen kiadványokat a helyi születésű Szabó Pál újságíró-tanár hívta életre 1936-ban. Megelégedett a kaleidoszkópunk első színeként idézett középszerű irodalmi alkotásokkal, vidám adomákkal, kultúrtörténeti furcsaságokkal. Mindössze két évig működött. Kiadta Bakó József két kötetét: Sír a puszta és Az örök paraszt előtt címmel, noha forgalomba csak az első került. Nyomdagépét a tulajdonos öngyilkossága után az evangélikus egyház és a Kisbirtokos Szövetség közösen vásárolta meg. A két világháború közötti időszakban sajátos kettősség jellemezte a község életét: miközben minduntalan várossá akart válni, súlyos ellentétek nehezítették azt. Az orosházi nyomdászat így is a fénykorát élte. A kisebb magán-nyomdák
