Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Az irodalmi hagyományok megőrzése és közkinccsé tétele - Irodalmi kaleidoszkóp orosházi színekkel
Irodalmi kaleidoszkóp orosházi színekkel 41 Orosházán. Beköltözésük után az Orosházi Evangélikus Nőegylet tagja, az Orosházi Kisbirtokosok Szövetsége női tagozatának az elnöke lett. Vagyonuk nagy részét kisajátították. Fiatal korától jegyezgette a vele történteket, elsősorban telente gyarapította az addig leírtakat. Életének 99. esztendejében távozott. Gyógyító szülém című írását a Békés Megyei Levéltár, sírját az orosházi Alvégi temető őrzi. Az ide kötődő toliforgatókon kívül - kevéske irodalmi emlékünk okán - számon tartjuk az átutazó klasszikusokat is. Közöttükjókai Mórt (1825-1904), akinek két orosházi látogatásáról tudunk. 1858 őszén súlyos mellvérzése miatt orvosa, Kovács Sebestyén Endre levegőváltozásra küldte. A bihari hegyekbe tartva utazott át gyalog és lóháton vidékünkön - ahogyan beszámol róla a Vasárnapi Újság hasábjain 1858. október 31. és december 26. között, „More Patrio” címmel. Itt Orosházát Battonya után említi, mi több, településünk román lelkészéről szól, ám az orosháziak tiltakozására helyesbített az 1859. január 23-i számban „Azon rossz szokásomért, hogy útközben a helységek neveit nem szoktam feljegyezni, ezúttal hamar utolért a büntetés... egy helyen az órám, s most kisül, hogy Orosházán nincs is oláh parochia, mert ott nem lakik más csak magyar! Én ugyan ennek nagyon örülök, de most már nem tudom, hogy hol beszélhetünk mi hát az oláh tisz- teletes úrral?... mi van hát Orosháza helyén: Tomya-e vagy Battonya?... mert én, ha fejemet levágják sem tudom már.” A Szegény gazdagok című regényében is említi Orosháza messze látszó tornyát, mely „...nem hogy közelíteni látszott, de inkább úgy tett, mintha ő is utaznék, még sokkal jobb lovakon, s egyre tovább menne”. Az Orosházához közeli vendégfogadó a regényben fordulópont: itt győződhetett meg a báróné arról, hogy az álarcos rabló, Fatia Negra a saját férje. A nagy író Orosházán másodszor 1887. június 16-án járt. Azon a napon, amikor a Szabadelvű Párt jelöltje, Szemere Attila mellett tartott politikai beszédet Orosházán, annak elvi-politikai nézeteiről, a korabeli képviselőválasztások hangulatáról és a politikai népszerűség forgandóságáról szólva. Ékesszólása sem akadályozta meg a 48-as Függetlenségi Párt színeiben induló Veres József győzelmét. Mikszáth Kálmán (1847-1910) nemcsak a közeli tótkomlósi Gajdács Pál13 diáktársához, barátjához, később evangélikus lelkészhez, íróhoz, de Gyopároshoz is kötődött. 1884-ben fedezték fel a Gyopárosi-tó vizének gyógyhatását, melyről Mikszáth már 1881-ben elfogultság nélkül ezt írhatta: „szabad legyen nekem most, mikor már senkinek nincs semmi mondanivalója, előjönni a magam fürdőjével, a „Gyo- páros”-sal, amelyhez fogható eredeti fürdő nincs több a civilizált világrészekben”. Móricz Zsigmond (1879-1942) második feleségével, Simonyi Máriával 1927- ben dél-alföldi felolvasó körútra indult. A hét estére tervezett előadássorozat a Hét pásztortűz ég címet kapta tőle. Ám a békési riport nem készült el, az első írás 13 Békéscsaba, 1847 - Pest, 1871.
