Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Diákkutatók munkáiból - Molnár Vivien: "Jaj, pártám, pártám!" Menyegzők, vőfélyrigmusok
196 Diákkutatók munkáiból egész menetét, az összes verseket, a megfelelő nótákat. Rendelkezik a zenével, figyelemmel kíséri, hogy mindenki el legyen látva élelemmel és itallal. Vezeti a lakodalmas menetet, egyéni táncot mutat be az utcán végig. Ilyen csak néhány akad minden faluban, akiket állandóan hívnak a nagy esemény lebonyolítására”. A XIX. század végi lakodalmas szokások további felelevenítéséhez ismét Benedek Eleket hívjuk segítségül: előbb a vőfély megtánczoltatja a menyasszonyt, aztán leveszik fejéről a koszorút s ellövik, annak jeléül, hogy többé nem viselhet virágot. A vőlegény a menyasszonyt az asztalfőre ülteti, egymás mellett ülnek, egy tányérból esznek. Elébb azonban a menyasszony ajándékát a násznagy átadja a vőlegényeknek (rendszerint selyem nyakkendő és sajátkezűleg varrt ing), nemkülönben a vőlegény szüleinek és testvéreinek is a pénzbeli ajándékot. Az asztal közepén ékeskedik a menyasszonyi kalács, egy nagy czifra sütemény, mely tele van szurdalva aranypillés ágacskákkal, ezeken az ágacskákon apró sütemények, melyekből mindenki falatozik elébb, - így kezdődik a tálalás.” Míg a Nyikó-melléki lakodalom specialitása a 19-20. század fordulóján a prémes,73 addig vidékünkön az édes finomságok legnevezetesebbje a kulcsoskalács. Ahogyan Nagy Gyula etnográfus több mint fél évszázada megjelent tanulmányában74 írja: „Orosházán lakodalomra emberemlékezet óta kúcsoskalácsot sütnek. Ezelőtt egy-egy nagyobb lakodalomra 400-500 is készült. Ma már kevesebbet sütnek, de nem múlt el még lakodalom kulcsoskalács sütése nélkül... A közvélemény úgy tudja, hogy a kulcsoskalács sütése Orosháza kiváltsága és a környéken legfeljebb csak ott sütik, ahová az orosháziak kirajzottak. Azt már kevesebben tudják, hogy a Tolna megyei Zom- bán - ahonnan a mai Orosházát alapító ősök 1743-ban ebzakadtak - a magyarok szintén kulcsoskalácsot sütnek lakodalomra. Zomba környékén csupán Harczon és Sióagárdon ismerik. Ismét még kevesebben tudják, hogy Győr megyében kujcsoskalács, Vas megyében kalinkó néven ismert és kedvelt lakodalmi kalács a kulcsos. De megtalálni ezt a kalácsot Sopron és Esztergom megyében is. A zombai magyarok éppen ezekről a vidékekről vándoroltak a törökvilág után Zombára. Kézenfekvő az a gondolat, hogy az új otthont alapítók magukkal vitték a lakodalmas kulcsoskalács készítésének szokását... Régebben a vőlegé- nyes háztól a násznép gyalog ment a menyasszonyos házhoz. Az öregvőfély kulacsára két kulcsoskalácsot fűztek. Sokszor a febő feldbzített volt. Amikor megérkeztek, a kulcsost rigmus kíséretében adta át a menyasszony násznagyának. Az levette a díszes kalácsot a kulacsról és maga elé tette az asztalra. Kikérés után elindult a násznép a templomba. Indulás előtt itt is két kulcsoskalácsot fűztek a vőlegény kulacsára. A komalegényeknek 73 A prémes kerék formájú kalács, melynek külső kerületét tésztaszeletek szegik, a belső területe ki van kockázva. Tele szurkálják arasznyi magas vesszőcskékkel, ezt prémnek nevezik. A vesszőcskék tele vannak aggatva apró süteményekkel, csemegékkel. Mézes pálinkával kínálják a vendégeknek. 74 Nagy Gyula: Lakodalmas kulcsoskalács sütése Orosházán és környékén. In: A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve. Orosháza, 1959.159-188.
