Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Diákkutatók munkáiból - Hajdu Viktor: "Hármat tízért, hatot húszért..." Fillérecskék az orosházi hetipiacról
,Hármat tízért, hatot húszért...” - Fillérecskék az orosházi hetipiacról 177 A mindenkori orosházi lakosságról rendszeresen megjelentetett évkönyvecskékben is több, e területen jeleskedő szakemberről olvashatunk, mint mindenki előtt mérték- és példaadó egyéniségekről: „Opoczki Mihály sertés -, ló- és szarvasmarha-kereskedő... tökéletes szakember hírében áll az orosházi piacon. Az orosházi gazdálkodó, vagy a tanyavilág termelője a legnagyobb bizalommal keresi fel országos vásárok, vagy hetipiacos napokon Opoczki Mihályt, akiben biztos vevőre talál, ha akár sertésállományát, vagy gondozott szarvasmarháját akarja értékesíteni. De felkeresik a vármegye uradalmai, nagybirtokosai is jószágaik értékesítése végett, mert tudják, ismerik Opoczki szakértelmét, komoly tőkéjét, amely számottevő az orosházi piacon és ismerik lelkiismeretes kereskedelmi munkásságát, amellyel immár évtizedek óta dolgozik Orosháza állatkereskedelmének naggyátétele érdekében... Összeköttetései révén nagy üzleteket bonyolít le, úgy az orosházi piacon, mint a környező tanyák gazdaságaiban és minden üzletét a komoly kereskedő gondosságával köti, szemelőtt tartva az eladó érdekeit is, ami aztán arra a népszerűségre emelte, amellyel ma már Opoczki Mihály szakmájában is dicséretes helyet küzdött ki magának... Benkő Antal állatkereskedő... szakmájának egyik fiatal és mozgékony tagja, akit úgy kereskedő társai mint a tanyai gazdák, de a főváros tekintélyes exportőrei is egyformán becsülnek, s szaktudását értékelik.... az a kereskedő típus, aki minden időben és mindenhol ott van, ahol üzletet lehet kötni. Komoly szaktudással s főleg lelkiismeretes etikával bonyolítja le üzleteit.”51 Egy település életében nem is sok idő kétszáz esztendő, s mégis változások sora nyűgöz le bennünket. Közöttük az Orosháza 200 évét áttekintő albumbéli, az orosházi gazdaemberről szóló megállapítás: „kalmár szellemű, jól tud értékesíteni és vásárolni”.52 Mindez a háború után sem változik „Kevés olyan hely volt az országban, ahová a heti piacokon néhány óra alatt annyi aprójószágot szállítottak volna be, mint Orosháza. A Baromfiértékesítő Nemzeti Vállalat 1948. évi adatai szerint az Orosházán felvásárolt baromfi mennyisége egy holdra számítva 25 kg-ot tett ki... Emlékezet szerint a legrégibb baromfipiacot a jelenlegi Széchenyi-téren tartották. Külön „csirkepijac” ekkor még nem volt, s a tejet, a gyümölcsöt a baromfival vegyesen árulták. Amikor azonban a felhozatal megnagyobbodott, a tejpiac a helyén maradt, a baromfiak eladása tágasabb helyre, az Alföld Szálló melletti térre került... 1935 óta vasárnap helyett hétfői napon van a piac.”53 Az izmosodó gazdaság és az itt élők hatalmas ereje az elszármazottak számára is felbonthatatlan kötelék. Az irodalmi színezetű írásokkal egybecsendül a tudományos munkák tényanyaga. A vidék néprajzi jellegzetességeit biztos kézzel, tökéletes precizitással 51 Orosházi Útmutató. Betűsoros Lak- és Címjegyzék. Az Orosházi Friss Újság Könyvnyomdája. 1938. 127-129. 52 Vörös Imre: Az orosházi gazda háza táján. In: Orosháza 200 éve. Szerkesztette: Reisinger József. Orosháza, 1941. 49. 53 Orosháza néprajza. Szerkesztette: Nagy Gyula. Orosháza, 1965. 266.
