Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Életművek idézése - "A múlt a jövendő tükre": Kossuth Lajos nyomában
168 Életművek idézése szobor, mely Bánfi Gábor restaurálása után került a régi - új helyére. Állandóan gyarapodó vándorkiállításunkról A tablók összeállítása óta is kaptunk újabb fotókat, közöttük Kovácsné Mórocz Etelkától. Etelka néni egy 1938. március 15-én készült felvételt küldött, amelyen rokona: „Misa” volt a ’48-as kör ünnepi szónoka a Kossuth szobornál. Kiss Horváth Sándor, az orosházi Városi Honismereti Csoport vezetője a Kossuth-kultusz Orosházán című, 1998-as összeállítását bocsátotta rendelkezésünkre. Ebben írta a Kossuth fiúk itt tartózkodásáról: „A Debrecenből Szegedre való utazás Orosházán keresztül történt, ott esteledett rájuk, ezért egy éjszakára ott szálltak meg a Bánki utca 18. szám alatt (ma Könd utca 22.) egy nagypolgári családnál. Innen indultak tovább másnap Szegedre. Ezt követően Kossuthnénak is el kellett rejtőzködnie, akit pedig Mikolay Ferenc hozott Orosházára titokban és Supkégel Mózes asztalos mester családjánál, a Rákóczi utca 8. számú háznál helyezte el. Ő maga pedig beállt inasnak az asztalos mesterhez, hogy közvetlenül őrizhesse védencét.” Ugyancsak Kis Horváth Sándor idézi Kossuth Lászlóné Holtezer Hedvig emlékét, aki 1938 és 1977 között Gádoroson élt. Nála olvashatjuk, hogy a Kossuth család ezen leszármazottjának anyai nagyanyja a diák Petrovics Sándort is megigézte. A család két fő ága Kossuthfalván és Udvardon élt. A Zemplén megyei, monoki ágban született meg Kossuth Lajos. A család Erdélybe szakadt, udvardi ágának gyermeke Kossuth László, aki Szászrégenben járásbíró volt 1920-ig. Mivel nem volt hajlandó hűségesküt tenni az új román hatalom előtt, ezért Budapestre költözött, ahol a Markó utcai bíróság büntetőbírája volt igen rövid ideig, amíg szívrohamot kapott. Felesége 18 évig Budapesten, majd haláláig Gádoroson élt. Petőfit 1835 és 1838 között az aszódi gimnáziummal szemben lakó Cancríny evangélikus lelkész özvegyének 15 éves gyermeke ihlette a Galgapartihoz és a Tündérálomhoz című versére. Az Emília nevű lányka később egy evangélikus lelkészhez ment feleségül, nyolc gyermekük közül Petronella egy egri rézműves felesége lesz, tizedik, legkisebb gyermekük a gádorosi Kossuthné. Sírján: „Itt nyugszik udvardi Kossuth Lászlóné született Holtezer Hedvig, Petőfi Sándor első szerelmének, Cancríny Emíliának unokája. Béke poraira.” Anyaggyűjtésünk során megtapasztaltuk: a Kossuth-legendárium szűkebb hazánkban, Orosházán bővül még ma is. A korábbiak azonban olykor méltatlanul homályba merülnek. Ezért érezzük feladatunknak, hogy a település diákjai is gyűjtsék és rögzítsék az idősebbek emlékezetében lévő történeteket, hanganyagként rögzítsük a legendáriumot. így tűzhetünk újabb és újabb orosházi szirmokat Kossuth koszorújához.
