Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Életművek idézése - "A lélek, csak az segít tovább..." 175 éve született Győry Vilos
,A lélek, csak az segít tovább...” 175 éve született Győry Vilmos 139 729 szótöbbséggel választották meg, mégis nehéz szívvel érkezett a számára ismeretlen messze vidékre. Ám hamarosan fészket rakott, s 1863. szeptember 8-án oltárhoz vezette Székács Etelkát, példaképének, segítőjének leányát. Elsőszülöttjük kis ideig örvendeztethette szüleit a földön. Édesapja versben siratta el: „...Oh, szülék, ne hívjatok / Kis fiút, leányt madárnak, / Kis madárkák messze szállnak, / Ha az őszi szél zokog”. Vigasztalásul ezután öt gyermekkel áldotta meg őket az ég. A házaspár 14 esztendeig élvezte az orosháziak megbecsülését. Győry nem elégedett meg a lelkészi hivatással. Mélységes vallásosságából idealisztikus világnézet sarjadt, mely hatalmas akarattal társult, s mindezt papírra is vetette. Nemcsak ekkortól, hiszen iskolája befejeztével már ismert tagja az ifjabb írói nemzedéknek. Valamennyi akkoriban nevezetes folyóirat (Délibáb, Divatcsarnok, Hölgyfutár, Budapesti Visszhang, Nővilág...) közölt tőle dolgozatokat, s a Siegmund Vilmos indította Estiek című folyóirat belső munkatársa lett. A rövid életű kiadvány 2. füzetében jelent meg a Rege az estikéről című költeménye. írt a Hölgyfutárnak és... az 1854-ben indult, Pákh Albert és Jókai Mór irányítása alatt közkedveltté lett Vasárnapi Újságnak, továbbá Szegfiné népszerű Családi Körének és Arany János nívós, de rövid életű folyóiratának, a Szépirodalmi Figyelőnek. Forgách Balázs című balladája műfajának jelese. Balassa János című történeti elbeszélésével nem csak díjat nyert, de az ifjúsági irodalom úttörői között is számon tarthatjuk. Műve utolsó sorai: „A kedves alakok, kiket történetünk folyamában megismertünk, régen, régen elporladtak már; az idő nem őrizte meg tetemeiket. De amit az idő nem őrzött meg, őrizze meg azok emlékét lelkünk s ne hagyjuk feledésbe menni azokat, akiknek életéből, példájából világosan látjuk, hogy Isten nem hagyja el a jót, bármily súlyos körülmények közé jut is néha.” Szerelmi költészete A tünemény című ciklusindító versével kezdődött. Az e téma körül forgó művei az érzékiség mellőzésével, erkölcsi megtisztulásról szólnak. Szerinte aki szeret, annak szíve nem eped földi vágyak, kincs, hír, kéj után, nélkülözni tudja az anyagiakat azzal együtt, akivel lelki rokonságban áll. Vallja: e lelki rokonság képezi a szerető szívek kapcsát. Vörösmarty, Petőfi és Arany modorában írott versei azonban nem táplálkoztak mély költői élményekből. Korai halála után nemcsak összegyűjtött elbeszélései találtak nyomdafestékre, költeményei is megjelentek önálló kötetben, Radnai Dezső nagyszerű bevezetőjével. Könyveinek hasábjain olvashatunk imáiból, áldásaiból, még gyermekverseiből is: „E a nap is csendesen, / Megin elmúlt, Istenem!/ Semmi bajom nem esett, / Szent karod védelmezett. / Kérlek édes jó Atyám / Vigyázz éjjel is reám, / Ha lehunyom szememet/ Te őrizz meg engemet.” Néhány népszínművét színházban is bemutatták. 1868-ban Dalmady, Székács és Greguss ajánlatára választották meg a Kisfaludy Társaság tagjának. Székfoglalója: Három svéd költő. (Akkortájt e nyelv irodalmi fordításával hazánkban
