Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Életművek idézése - A Különös karnevál szerzője, Fedor Ágnes
100 Életművek idézése A zsidóság történetéből A zsidót, akiről Flavius a Krisztus utáni első évtizedekben azt írta: „nálunk minden gyermek köteles olvasni tanulni”. (Egy 1717. február 9-i jegyzőkönyv szerint Békés megyében még a megyei esküdtek és táblabírók egy része sem ismerte a betűket.) A zsidót, aki húszezer hittársával harcolt 1848-49-ben a magyar hadseregben. Akit a Talmud arra tanít: három dolgot tartson szem előtt: honnan jött, hová megy, és ki előtt kell számot adnia. Fedor Ágnes sógorai is tudták, honnan jöttek. Még ha nem is sejtették, hová tartanak. S noha 1919 után jó néhány zsidó származású jeles elme kivándorolt (Neumann János, Szilárd Leó, Teller Ede, Jászi Oszkár...), ők maradtak. Tudósokkal, művészekkel, hétköznapi hősökként. Igyekeztek tovább rakosgatni széthul- lóban lévő életük sarkköveit. 1941 kora nyaráig olykor-olykor munkaszolgálaton, nemzeti színű karszalaggal. Mivel azonban a magyar hadsereg május 19-én százezer darab sárga karszalagot szerzett be, azon túl megbélyegezve. A Talmudban szerepel egy történet. Valaki arra kérte a bölcset, hogy tanítsa meg neki az egész Tórát annyi idő alatt, amennyit fél lábon állva kibír. A válasz: „Amit magadnak nem kívánsz, azt ne tedd másnak. Ez az egész Tóra. A többi csak a magyarázata.” Sikerült tanulni? Omár kalifa 8. századi sárga foltot viselni kényszerítő parancsából, az 1215. évi zsinat megkülönböztető jelekről szóló rendelkezéséből, II. Endre 1233-as esküjéből, (melyben megfogadta, hogy megbélyegzi a zsidókat). A választ tudjuk: a Sztójay kormány 1944. április 5-től minden 6. életévét betöltött zsidónak előírta, hogy köteles „hatágú, 10 x 10 cm átmérőjű kanárisárga szövet-, selyem vagy bársonyanyagból készült csillagot a felső ruhadarabja bal mellén” viselni. Igaz, a koncentrációs táborokban rózsaszínnel a homoszexuálisokat, pirossal a politikai foglyokat, zölddel a gyilkosokat és a betörőket, lilával az aszociális bűnözőket, feketével a cigányokat különböztették meg. Szálasiék elhatározták: „...mi fogjuk megállapítani, hogy a zsidóság számunkra méreg-e vagy sem. A pestisbacilus is meg van győződve ártalmatlanságáról és ártatlanságáról, de az embereknek ennek dacára mégis hatalmasan más véleménye van. Elismerjük, hogy a pestisbacilus nem tehet róla, hogy az, ami. De viszont ne vegye rossznéven, ha nekünk nem telik örömünk semmiféle dögvészben és védekezünk ellene”. Az antiszemitizmus időről időre felhorgad. Az i. e. 586-ban lerombolt Első Templom köveitől az i. sz. 70-ben meggyalázott Második Templomon, Luther Márton „Zsinagógákat a földdel egyenlővé tenni!” felszólításán át a vérvádakig. Őrizte-e a Fischer család emlékezete, hogy 1144-ben Norwichban ráfogták a zsidókra, hogy húsvét előtt elraboltak egy kisfiút, s úgy megkínozták, mint Krisztust? Hogy 350 év elteltével Nagyszombaton állították: a zsidók fájdalomcsillapításhoz, szerelmi bájitalhoz, menstruációs görcsök enyhítéséhez (mely az ottaniak szerint a zsidó
