Bárdos Zsuzsa: Betűvetők konok akaratjáról - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 2. (Békéscsaba, 2014)
Az irodalmi hagyományok megőrzése és közkinccsé tétele - Irodalmi kaleidoszkóp orosházi színekkel
Irodalmi kaleidoszkóp orosházi színekkel 9 Irodalmi kaleidoszkóp orosházi színekkel „A falu - ha befogad - sok mindenre megtanít. Például arra, hogy tudnunk kell szolgálni, mert csak az a falat kenyér esik jól, amelyért napról napra megküzdünk...” (justh Zsigmond: Fuimus) Anonymus Gesta Hungarorumában (1200 táján) már olvashatjuk néhány Békés megyei település nevét: a honfoglalók „Szarvashalomnál” keltek át a Körösökön, egyik csoportjuk „Zeguholomnál” akart átjutni a Mén Marót által uralt terület meghódítására. A történeti forrásokat azonban megyénkben csak a XVI. századtól követik irodalmi emlékek. A literatúra említésre érett orosházi vonatkozásai még későbbre tolódnak. A tatárjárás idején felégetett, a mostani Kettőssánc tér helyére tehető Árpád-kori - vagyis legelső - Orosháza nyomai a közösségi tudatban sem maradtak fenn. Ismert Rogerius váradi kanonok Siralmas Éneke, melyben megrázóan ecseteli a Várad és Csanád közötti terület tatárok nyomulása miatti pusztulását. Ekkor vérzett el az itteni népesség is. A XIV. században vidékünk újra benépesedett. A XV. századtól datálhatok azon oklevelek, melyekből a korábbi időkre következtethetünk. Orosháza nevének legkorábbi előfordulásai: 1466,1488. Az 1500-as évekből mindössze két utalást találunk itteni gyökerekkel bíró külhonban tanulókról: Orosházi Tóbiás a krakkói egyetemen, Orosházi András Nagyváradon csiszolta elméjét. Amikor Gyula a török alól 1694-ben felszabadult, az orosházi pusztán csupán egy templomrom hirdette, hogy itt valaha virágzó, de 1596 körül elpusztított középkori település létezett. A török adóösszeiíróknak köszönhetően 1567-ből és 1579-ből fennmaradt a lakosok névjegyzéke. A Tolna megyei Zombáról nagyobbrészt már 1743-ban útra kelt, majd a csabaiak vendégszeretetét élvező harminc evangélikus család a következő tavasz nyíltával a mostani Zombai és Táncsics utcák déli felében fogott neki háza emeléséhez. A Harruckern Ferenc báróval kötött magánjogi szerződésre evangélikus egyházközség épülhetett. Hamarosan hetven családra bővült a Dénes Sándor
