Ogrincs Pálné - Lovászi József: A csabai posta 225 éve - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 1. (Békéscsaba, 2013)
A szocializmus évtizedei - Kézbesítés
A csabai posta 225 éve Kézbesítés Az 1960-as években a közönséges levelet, pénzt, csomagot, hírlapot a többszintes házak legfelső emeleteire is ajtóig vitték a csabai postások. A küldemények mennyisége azonban idővel a többszörösére emelkedett. A kézbesítők terhelésének csökkentése érdekében az 1970-es évektől kezdve a közönséges levelek és a hírlapok kézbesítéséhez a többszintes házak bejáratánál csoportos levélszekrényeket szereltek fel. Ezt követően csupán a személyes átvételhez kötött küldeményeket (ajánlott, tértivevényes, hivatalos irat, pénzes- utalvány, nyugdíj, csomag stb.) adták át közvetlenül a címzettnek vagy más jogosult átvevőnek. 1979-ben 44 hírlapkézbesítő-járás, 10 távirat-kézbesítő és 28 egyesített kézbesítő körzet volt a városban. A belvárosban gyalog, a külső városrészekben kerékpáron közlekedtek, Mezőmegyerre és Gerlára busszal utaztak a kézbesítők. 1960-ban 8500 ember élt a város külterületén, 1972- ben már 12 külterületi kézbesítőt kellett alkalmazni. Külterületen a 70-es évek elején még lóháton, később kerékpárral vagy kismotorral járták a postások a városkörnyéki utakat, hogy a tanyán élőkhöz eljuttassák a küldeményeket, hírlapokat. A házhoz kézbesítést az 1970-es évek közepén támpontos kézbesítés váltotta fel. Az autóval jól járható utak mentén, boltok, iskola- épületek, tsz-majorok mellé csoportos levélszekrényeket telepítettek. A tanyák lakóinak szóló közönséges leveleket és a hírlapokat ezeken a támpontokon levélszekrényekbe rakták az immár gépkocsival közlekedő külterületi kezelők. A nyugdíjakat, könyvelt küldeményeket a támpontoknál adták át a címzetteknek. A támpontos kézbesítés Békéscsabán 1975. november 17-én indult. 34
