Ogrincs Pálné - Lovászi József: A csabai posta 225 éve - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 1. (Békéscsaba, 2013)
Az osztrák posta időszaka - Száz évig az Omaszta-család adta a postamestereket
A csabai posta 225 éve Egy másik érdekes epizód Haan Lajos naplójából a postával kapcsolatban: „Az a hit is uralkodott, hogy a cholera ragadós, hogy ragad, ha valaki olyan helyre ül, melyen cholerás beteg ült, vagy ha valaki olyan tárgyat érint, melyet cholerás helyről hoztak. Ezért meg volt hagyva a postamestereknek, hogy minden levelet árral14 szurkáljanak keresztül és choleraoldattal megfíistöljék mielőtt kiadnák. Emlékül most is őrzök néhány ily átlyuggatott levelet. ” 15 Omaszta Zsigmond a postát a Gyulai út 17. szám alá, a saját házába telepítette át, ami közelebb volt a városközponthoz, mint apja háza. Munkácsy Mihály így írja le a postaállomás helyét „Emlékeim” című írásában: „A téren átvágva jutottak el a Körös vizét Csabára bevezető széles csatornán átívelő hídon a gyulai útra, melynek jobbról az első épülete Omaszta alispán háza, mellette a klasz- szicista stílusú Steiner-kúria, amely a piactértől 2-300 méterre állt. Túl rajta Omaszta jegyző lakott, s még távolabb apja, idős Omaszta Zsigmond postamester háza, amely egyben Csaba postaállomása volt. Ritkán beépített terület volt, a város akkor kezdett terjeszkedni a Körös-csatornán túl. ” 16 Omaszta Zsigmond súlyosan megbetegedett, agyvérzés érte, ezért fia, Gusztáv17 vette át tőle a postamesterséget 1842-ben. Haan Lajos Békés-Csaba című könyvében így ír erről: „ Gusztáv, a guta ütött nyomorék atyja helyett a ’postát kezeli. ” Omaszta Gusztáv időszakában már élénkebb volt a posta forgalma. 1840-ben Csaba már mezőváros volt kb. 25.000 lakossal. A kereskedők követelték, hogy a posta a város széléről költözzön közelebb a központhoz. íme egy leírás az akkori helyzetről Felsőalmási Fábry Károly tollából: „...aposta hosszú éveken át künn, a Vásártéren volt, bent a városban egy levélbélyeget sem lehetett kapni, minden levelet ki kellett vinni a vásártéri postára (hová járda sem volt), mert bent a városban egyetlen postaszekrény sem volt a levelek bedobására. Hát nem olyan nagy baj volt ám az akkor. Ki küldött és ki hozott leveleket? Legfeljebb 14 Vékony, hegyes szúrószerszám fafogantyúval. Csizmadiák, lószerszám-készítők használták bőrlyukasztásra. 15 Haan Lajos naplója (részletek), Békéscsaba 1971, 21. 16 Czeglédi Imre: Munkácsy Békés megyében, Békéscsaba 1994. 26. 17 Omaszta Gusztáv (1823-1910), postamester 1842-től 16
