Ogrincs Pálné - Lovászi József: A csabai posta 225 éve - Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 1. (Békéscsaba, 2013)
Az osztrák posta időszaka - Az első postaállomások Békés vármegyében
A csabai posta 225 éve A budai Helytartótanács 1787. július 24-én leiratban közölte az érintett vármegyékkel az alábbiakat: „ Őfelsége legkegyelmesebben megparancsolni méltóztatott, hogy mintán Szentesnél az évnek minden szakában a legjobb átkelőhely van a Tiszán keresztül, posta-cursust létesítsenek az említett Szentesen át, ahol az út Arad és Nagyváradfelé ágazna el... ” A Helytartótanács meghatározta, hogy az új postaút Szentesen, Orosházán, Tótkomlóson, Battonyán át vezessen Aradra, Orosházánál pedig egy oldalágat kell nyitni Csabán, Gyulán, Sarkadon át Nagyváradig. A felsorolt települések közül Gyula, Csaba, Orosháza és Tótkomlós tartozott akkor Békés vármegyéhez. Ezen a négy településen kellett a vármegyének postaállomást nyitni. Előírták a vármegyének, hogy gondoskodjon a területén átvezető útszakaszok megerősítéséről, ha szükséges, új út építéséről, hidak javításáról, gátak rendbetételéről. A postamesteri címre a vármegyénél lehetett pályázni, de a kinevezés a Helytartótanács joga volt. A vármegyének biztosítania kellett, hogy a kinevezettek megfelelő épületben tudják megnyitni a postaállomást, amihez szükség volt hivatali helyiségre, továbbá istállóra és kaszálóra a postalovaknak, kocsiszínre a szekereknek. Ha a postamester nem rendelkezett megfelelő saját ingatlannal, a vármegye köteles volt megoldani, hogy mérsékelt díj fejében kapjon bérelhető épületet közel a központhoz és a postaúthoz. Az induláshoz szükséges feltételeket Békés vármegyében meglepően rövid idő alatt sikerült megteremteni. Leggyorsabban a postamesterek kiválasztása ment. Alig egy hónappal az utasítás kiadása után már ki is nevezték a négy postamestert, akik felmérték az utak állapotát, és megkezdték a postaállomás megnyitásának előkészítését. Csabán saját tulajdonú ingatlanban, a másik három településen bérelt helyiségben rendezték be az újdonsült postamesterek a postát. Legtovább az utak alkalmassá tétele tartott. Az Arad felé vezető útvonalból alig 12 km jutott Békés vármegyére. Ez még a mélyebb részeken sem okozott különösebb gondot, ugyanis alacsony töltéssel meg lehetett oldani az útépítést. Nehezebben tudták viszont az utat a vízjárta, mocsaras területeken átvezetni, a Körösök vidékén, Csabáról Gyulára, majd onnan Sarkad felé, a megyehatárig. Csaba és Gyula között gátat kellett építeni a postaútnak, hogy tavasszal ne öntse el a Körösök vize. A gát magassága helyenként a 7 métert is elérte. 1787 szeptember-októberében tizenhárom békési településről 2530 ember és 546 lovasfogat dolgozott a postaút építésén. 9
