Dr. Dankó Imre szerk.: Jelentés a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1960. évi munkájáról (Gyula, 1961)
Űj állomásba jutván — 1832-ik évig nagyobb részben — mint fenn is emlitém a' büntfenyitő, és polgári — törvényszéki ügyek kezdeténél volt alkalmaztatásom mellett, az uradalmi gazdászat folytatásánál is működtem. 1832-ik évben —*- Szombathelyen létemkor neveztettem — Gróf Wenckheim Ferenc es: kir: aranykúlcsos Úr ajánlatára — kinél a' titkárságot is viseltem — herczeg Bathyány Fülöp által Vas vármegye tábla birájává. Ugyancsak tisztelve emiitett Wenckheim Ferenc gróf Űr kegyességéből 1832-ik év végével — az akkori birtokabeli korosb uradalmi tisztek nyugalmaztatás útján lett kilépésökkel az uradalmi székhelyen gyulai gazdatisztnek = ispánnak neveztettem, 's mint ollyan azon évi Novemberhó 26 k napján léptem házassági életre — nyugalmazott gyulai uradalombeli vésztői magtárnok nemes Peez Imre Úrnak, és nemes Szász Klára asszonyságnak — első szülött hajadon leányukkal Peez Annával, kivel nemzett hat gyermekeim e' következők: a) Emilia, sz: 1833 t 1833. — b) Erzse, sz: 1834 t 1836. — c) Anna, sz: 1836 — néhai Brachtl József budafővárosi 4 hivatalnok neje. — d) Paulina, sz: 1840. Mojsisovics Vilmos magyar állami királyi főmérnök neje, most Horay Istvánné e) Elek, sz: 1841, Békés vármegyei volt aljegyző; ki letelepedett Csanád Vármegyében Batonya nevü mezővárosban, 's nőül vette néhai Asbóth Albertnek — (Astbóth Lajos honvéd tábornok unoka fivérének —:) és Kreiszler Josepha — szüléknek hajadon leányát Asbóth Herminát. — végre. i) Stephania, sz: 1848, Schmidt Károly — gyulai magány birtokos — neje. 1836-ik évben saját keresményemből szerzett pénzemen vettem gyulai egy egész telek földbirtokomat, mellynek egyik területén — rendszeres gazdászati épületek állitásán kivül — három holdnyi területen gyümölcsfa tenyésztést alakítottam; mely bel 's külföldi fajú — nemesített: alma, körtve, kajszin, őszi baraczk, és cseresnyékből állott, 's Gyulán az eddig hiányzott gyümölcs-fa tenyésztést nagy eredménnyel mozdította elő. Gazdatiszti foglalkozásom közepette 1841-ik évben közakarattal a' gyulai nemesség hadnagyi-széke főjegyzőjének választott meg, — mely tisztet 1848-ik év kezdetéig folytattam. 1846-ban lettem gyulai uradalmi mag, és a' grófi okmányok levél — tárnoka. 4. Jelenlegi Rostás István magyarállami szolnoki vaspályái hivatalnokhoz ment férjhez 1868 évben. (Későbbi bejegyzés).
