Dr. Dankó Imre szerk.: Jelentés a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1959. évi munkájáról (Gyula, 1960)

lentőiégű. Ilyenek, hogy csak egy párát említsek a sok közül, a gyulai céhekről, a régi Gyuláról, a gyulai protestánsok ítörténetéről,, a régi gyulai árvizekről, a kincsá-úkról é< a gvnlai lürökvilágról írt cikkei.16 Gyula néprajzi kutatása szempontjából is jelentős és ma is helytálló Imploin Néprajzi teendőink Békés vármegyében című tanulmánya. 1? Érdekesek következő szavai: Ivégigtekintve a Békés vármegyében eddig végzett néprajzi munkán, meg kell állapítanunk, hogy vármegyénknek az eddig ismert adatok alapján :IHLrajzolható néprajzi képe igen vázlatos. Áttekintő képünk alig egy-két kérdésben van, a kérdések egész sorához azonban eddig még senki sem nyult«.

1

^ A tanulmány egyben a megye addigi néprajzi bibliográfiáját is adja. A megye vagy még inkább a környék néprajzi kutatásából sok olyan munkát ismerünk, amely gyulai kérdéseket is érint, de tekintetbe véve, hogy ezek nem gyulai tárgyú feldolgozások, a vizsgált jelenségek, folyamatok, a leírt tárgyak elterjedésére, Gyulán való életére vagy egyátalán nem térnek ki vagy csak általánosságban mozognak. Ilyen tanulmány például a Linder Lászlóé a Doboz környéki pásztói művészekről, vagy Banner János több adatközlő icikke.

19 Ezek közé a munkák közé tartozik Szűcs Sándor több. leginkább a Sáréttel foglalkozó munkája is.20 De ideszámíthatok azok az összefoglaló jellegű vagy legalább a Tiszántúllal foglalkozó munkák is, amelyeknek gyulai vonatkozásaik vannak.'-'

1 A kimondottan gyulai néprajzi kérdésekkel foglalkozó munkák ismertetése előtt nem érdektelen azt megemlíteni, hogy a gyulai kutatókat elsőrenden a népszokások vonzották. Ez magyarázhatja azt a |körülményt is azonkívül, hogy Szendrey Zsigmond akkoriban Nagyszalontán élt, hogy iSzendrey Zsigmond is bekapcsolódott a gyulai néprajzi kutatásokba. M Implom József: A gyulai ,céhek élete. Békésmegyei Hirlap. ,1929. 1930 löbb folytatásban, A régi Gyuláról. Békés, 1935; A gyulai protestánsok történetéből. Békésinegyei Hirlap, 1932; Régi gyulai árvizek. Békésinegyei .Hirlap, 1932; Törökvilág Gyulán. Békés 1924; Kincsásók. Gyula Regős. 1933. nov. *•" Imploin József: Néprajzi teendőink [Békés vármegyében. Békés vármegye törvényhatósági iskolánkívüli népművelési bizottságának IV. évkönyve. MCMXLIII .1913), (Békéscsaba), 80—94- p. I Implom J.: Néprajzi teendőink (id. m. 91. p. 19 Linder László: Doboz és környékének pásztorművészeié. Békéscsaba. 1910. — Banner János: A békési magyarság építkezése. Néprajzi Értesítő, 19H 129—143. p. — békési pásztorok élete a XVIII. században. Népünk'és Nyelvünk, 1. X1929-) 165—170 és 222—229. p. — Adatok a XVIII. századbeli (falusi ,élelből. Népünk és'Nyelvünk, 2. (1930) 70—74. p. 20 ySzües Sándor: A Sárrét régi vízrajza. A Sárrét világa c- nagyobb és számtalan kisebb írására gondolunk.' •» Magyarság Néprajza — Gunda Béla: Földberejtett kincs a jbékésmegyei nép képzeletében. Népünk és Nyelvünk, G. ;(1931) 21. p.; Régi tűzhelyek és konyhamüveletek a békési Sárrét déli részén. Népünk és (Nyelvünk, 7. (1935.) 15—29 és 95—101. p. — Ecsedi István: A debreceni és tiszántúli eml>er .táplálkozása. A Déri Múzeum Évkönyve 1931. 149—395. p.