Dr. Dankó Imre szerk.: Jelentés a gyulai Erkel Ferenc Múzeum 1959. évi munkájáról (Gyula, 1960)
koztak. pedig éppen a Tudományos Gyűjtemény évfolyamaiban és más egykorú folyóiratok hasábjain megjelent város-falu, megye ésitájismertetések gerindét a néprajzi leírások adták.H A történeti munkák közül a néprajz szempontjából különös figyelmet érdemel Oláh György munkássága általában, «le különösen két munkája; V boszorkányperek Békés vármegyében cunű, eredetileg a Régészeti- és Mívelődéstörténclmi Társulat Évkönyvében, majd különlenyomatban is megjelent és a még mindig kéziratban lévő Békés megye mezőgazdaságának története című. 1- Ez utóbbi a feldolgozott tárgy természetéből következően is sok néprajzi megfigyelési tartalmaz. Valamivel jobb a helyzet a népnyelv kutatásának területén. A Magyar Nyelvőr sorozatosan közöli gyulai népnyelvi adatokat, de közölt az Ethnographia, a Néprajzi Értesítő, a Magyar [Nyelv és a Népünk és Nyelvünk is. 13 A folyóiratokban közöli népnyelvi adatok jobbára névanyagot tartalmaznak. Gyepes János A gyulai nyelvjárás című összefoglaló igényű munkája doktori disszertációnak készült.** Minden erénye ellenére is nagy hibákkal terhes. Ezek egy részére hivatalos bírálói. Horger Antal és Mészöly Gedeon is rámutattak. Néprajzi szempontból alapvető hibája az, hogy noha ismeri Gyula lakosságának differenciálódását, egy aligha létező egységes gyulai nyelvjárásról ír. Gyula magyar lakosságáról Érva megállapítja például, hogy két csoportra oszlik: katolikusra és reformátusra. Eltérés azonban nemcsak a vallásban'mutatkozik — írja tovább — hanem nyelvükben is. »A katolikus lakosság ugyanis (nagyrészt a Jászságból telepedvén ide) nagyjából e-ző nyelvjárást beszél, a reformátusok nyelvjárásában pedig az í-zés érvényesül, ami teljesen érthető az í-zés egyik gócpontjának, Bihar megyének a szomszédságában írja. Ennek ellenére egységes gyulai nyelvjárásról ír, nyilvánvalóan egyoldalúan és hiányosan. A nyelvészeti munkák között meg kell emlékezni Schcrer Ferenc rövid tanulmányáról is, amit a gyulai német családnevekről írt.15 Mielőtt a sajátságosan néprajzi munkákra térnék, ikülön szólni kell Implom József sokoldalú munkásságáról. Javarészt nyelvészeti ,és történelmi-régészeti érdeklődést mutaté munkái között számos íolyan van, amely elsőrendűen néprajzi jeli Ecsedy Gábor. Gyulának polgári és ; egyházi állapotja a régibb s újabb időkben. Tudományos Gyűjtemény, 1832. X. 13—37. és XI. ß—10. p. — Komáromy Miklós: Gyula városáról és a hajdani gyulai várról. Nagyvárad, 1834. — Mogyoróssy János: Gyula hajdan és most történeti és slatistikai vázlatokban. Gyula, 1838. 12 Oláh György. A boszorkányperek Békés vármegyében. A Békésvármegyei Régészeti és Mivelödéstörténelmi Társulat Évkönyve 13. (1888.) 30—161. p. Különlenyomatban is: Békés—Gyula. 1888. — Békés megye mezőgazdaságának [története. Kézirat a szerző [iának birtokában . 13 Benkő Lóránd és Lőrincae [Lajos: Magyar nyelvjárási bibliográfia. 1817—191!). Bp. 1951. 37. p. 1* Gyepes János : A gyulai nyelvjárás. Szeged. 1938. 15 Scherer Ferenc: A gyulai német családnevek. Békés. 1923. {febr. 9 és 10.