Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)
sonantismus : 64 a Mâsâri dialektusban, azoknál az eseteknél, melyeket accusativusból képezünk, a hímnemű szavak végződése az egyes számban) az eredeti accusativus végződés ,,ch"-ra változik. Például: „lechki romni". A Kherár-dialektusban az ,,s" hang mindig megmarad, pl.: ,,aves manca", „ratesko", „muro piramnéskçj". — A Cerhâr dialektusban szintén megmarad az ,,s", pl.: ,,pa leste". - A Colâr dialektusban az eredeti (etimológiai) ,,s" hang minden esetben ,,ch"-ra változik. Például: (konjugatio) ,,ame naphenách", „avilaci", ,,barilách", (dekünatio) : ,,sochtar", „phenen lechke". A Mâsâr abban különbözik a Kherâr és Cerhâr dialektustól, hogy a szóvégi „s" hang csak akkor marad meg, ha a szó szünet előtt áll, - azaz, nem következik utána másik szó. - Ellenkező esetben az ,,s" hang ,,ch"-ra változik. (Hasonló mint a német ,,ach" szócska.) Például: „Ci pech duhâno?" vagy „tu românéch zanéch vûzéch, phrala", „zanéch vûzéch romanes", zanéch românéch vûzés".) 5. A hány?, mennyi? kérdőszócska a kárpáti cigányoknál: „kit'i", illetve „kitt'i?", - míg az oláh-cigányok nem „ci"-vel beszélő csoportjainál: „kati?", „katti?", „Kat'i?", „katt'i?", - az oláh-cigányok többi csoportjainál mindenütt: ,,sode?". A ,,lenni" segédige jelentő mód jelenideje a kárpái cigányoknál a következő : „sjom, sjal, hi sjam, sjan, hi". - Az oláh-cigányok „ci"-vel beszélő „vlax" törzseinél: „som, san, si, sam, san, si", illetve „sím, sân, sí, sím, sân, sí"; - a nem „ci"-vel beszélő oláh-cigányok dialektusában: „hom, han, hi, ham, han, hi", (de hallottam „hom, bal. . ." alakot is nyírmihály64 Jiri Lipa szíves közlése, (Jiri Lipa, 1956-ban, néhány napot magyarországi cigányok körében töltött. - A törzsi megnevezésért, a törzsi beosztásért - kivéve Colara-cigányok - én vagyok felelős.)
