Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)

Oláh-cigány ok . Magukat „vlax", „vlasiko-rom" (oláh-cigánynak) nevezik saját fajtájukbeli előtt.

15 ,,Mi vagyunk az igazi, valóságos cigányok" (cáco-rom) - vallják magukról. Régi törzsi és nemzetségi rendszerüket, kaszt jellegűnek felfogható alcsoportjaik jellegzetességeit még meglehetősen jól ismerik. Anyanyelvük: cigány. Az elfelejtett, illetve nem levő (újabb jövevényű) szavak pótlására, nyelvüket magyar és román szavakkal egészítik ki. A törzsek között - aszerint, hogy mennyi idővel ezelőtt telepedtek le - igen erős különbséget találunk mind gazdasági, mind kulturális szempontból. Különbség van azok között is, akik városokban (városok szélén), községekben (községek szélén) a lakossággal elvegyülten, vagy pedig nagyobb csoportban, viszonylag elkülönültségben laknak. Ezenkívül, már a letelepedés pillanatában is, az egyes törzsek és nemzetségek - életmódjuk, foglakozásuk, előző környezeti viszonyaik szerint - más-más kultúrfokon álltak. Az sem elhanyagolható momentum: hogyan fogadta a lakosság az ott letelepedni szándékozó cigányokat és milyen a viszony közöttük jelenleg? Az oláh-cigány férfiak többsége, még a közelmúltban is, lókupeckodással foglalkozott.

16 Jelenlegi törvénycink szigorúan tiltják ezt az „árdrágító üzérkedés" fogalma alá eső foglalatosságot. A cigány lókupeceket a közvélemény egyesek miatt, akik kehes és más gyógyíthatatlan betegség15 Nem tévesztenő össze a teknős-cigányokkal, ugyanis a Dunántúlon és hazánk északkeleti részeiben, a környező lakosság ezeket nevezi „oláh-cigányoknak", míg az én meghatározásom szerintieket „kolompár-cigányoknak hívja. 16 Kamill Erdős: Gypsy Horse-Dealers in Hungary (Journal of the Gypsv Lore Society, Vol. XXXVIII. Parts. 1-2. - Edinburgh, 1959.).