Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)

Erdős Kamill ande kadi butyi duy tanulmányura xutyildas ketháne. Andc kotor Békéshicko Thenesko dulmutáno trayo sikavel andre, ande kotor la romána shibasa foglalkoziy, hay téle iskirisárel Ungrike Themeske románé dialektushurange legmayléshe somnura. Saryekh anglune vorbake le romengo historiyako rodipe kidel ketháne, hay sikavel andre le nomengo avralutno társhadalmosko trayo, kodi, sar avri kikidyile pe le gévenge le fórurange ágor. Avri zhanglas kodi, sar ande Békéshicki Them trayin legmaybuteromenge papura perdal pe le vlayurenge phuv aviline, zhikay pengő beshindo than resline. Ande pengi kultúra, hay shib but vlaxo somno line sáma. Téle iskiriy ando 1893 bershendc le romenge ketháne iskiripesko davelipe. Ande trito kotor ladal téle le vlashike rom, thay e balayére ron, vlaxuri rom, hay le romunkrurango trayo, lengő dulmuténicko kulturno cerra kotor. Avri phendas kodi, o legmaybarválo hadyományo e Cheche Rom grizhisérde. Mashkar lendc vi akának zhal e románi vorba. Duy balladuri thay yekh roméni paramicha phenel lendar. Mashkar lende kidas kethéne sokéshura, kádé shéy ginavas pa kadale. Kadale sokáshura pa trayo iskiriy (rakhadyolipe, lenipe, praxope) apol yekh cerra iskiriy téle pa le romongo sastyéripe. Le romungrura chi zhanen románes, phenel avri. Chi trayin kádé, sar e chache rom. Legmaybutivar lavutára kasavey. Le vlaxurengi romengi daki shib vlaxoy. Románes chi zhanen. Elekoske hay Méhkerékeske vlaxurenge rom aba mukline le romenge falura lumutáne trayura. Kasavi vorba das vi pa e balayára.