Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)

sar upro nebo cillago. Bâro core sja. Barval aj ja jekfâr taj ligind'a upralo kher o zûpo. O rom hudind'a upro tover taj gêja ko barval taj tovereha marlahi o barvaleskero hêv. 2. Ekkor âri ajja a barval taj oda phend'a: so kames mandar romea? O rom oda phend'a: de man buka gôno. O barval ârî and'a leske buka gôno. Akkor a rom géjja khêre, buka chavôren naskernahi kileste taj vicingernahi : dada, dada, laco ebêdo? 3. Lâco ebêdo, suzaren âri tumen! Jekfar o rom gondolind'a jet. Oda phend'a romn'iske: dza mi romn'i ko kirâl'i. Romn'i gêja is, ande resja ando kiral'iko baro khêre, o dzukâle megtâmadind'ale mêg oda erd'evo rokja is aso upreleste sja, têle chingerd'a. Core romn'i nangône âchia. Fordítás 1. Hol volt, hol nem volt, egy szegény cigány, akinek annyi sok gyereke volt, mint égen a csillag. Nagyon szegény volt. Egyszer jött a szél, és elvitte a házról a zsúptetőt. A cigány felvette a fejszét, és ment a szélhez, és fejszével ütötte a szélnek a lyukát. (A szélütötte lyukat.) 2. Ekkor kijött a szél és azt mondta: mit akarsz tőlem cigány? A cigány azt mondta: adj nekem egy kis zsákot. A szél kihozott neki egy kis zsákot. Akkor a cigány hazament, a kisgyerekek szaladtak hozzá és kiáltoztak: apa, apa, jó ebéd? 3. Jó ebéd - mosdjatok meg! Egyszer a cigány gondolt egyet. Azt mondta feleségének: menj feleségem a királyhoz. Az asszony el is ment, beért a király nagy házába, a kutyák megtámadták, s még azt a rossz szoknyát is, amirajta volt, letépték. Szegény asszony mezítelenül állt.