Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)

Jegyzetek 1. Az igék feltételes módú esetei a kárpáti cigányoknál mindig ,,ahi" végződésűek - míg az oláh-cigányoknál - a jelenidő egyes szám első személy kivételével - ,,as" végződésűek. A mondatban, a feltételes módú ige után következő ige - a kárpáti cigányoknál - mindig infinitivusban áll, - míg az oláh-cigányoknál megegyezik a feltételes módú ige esetével. Némely oláh-cigány törzsnél, az igék jelentő mód, jelenidő, egyes szám első személyű eredeti ,,av" végződése ,,au"-ra változik. 2. A ,,nem" tagadó szócska a kárpáti cigányoknál mindig „na", míg az oláh-cigányok Lovâr, Colár, Khelderas, Cerhâr, Kherâr, Mâsâr, Curâr, Bugâr (vlax) törzseinél: „ci", - a Fodozövo, Romano rom, Patrinâr és Bodőc törzseinél - a kárpáti cigányokkal megegyező: „na". - A segédigék végződése a praeteritum imperfectumban, pl. a Nógrád megyei kárpáti-cigányoknál: „ahi", - míg az oláh-cigányoknál: „as". 3. A „kell" ige - a kárpáti cigányoknál - „kampel", - míg az oláh-cigányok Gyulán élő Cerhâr törzsének dudumest'e nemzetségénél: „trubuj", (más oláh-cigány nemzetségeknél: trubul, trebol, trobuj, trobol). - A kárpáti cigányok „ch", illetve „c" hangja megegyezik az oláh-cigányok Fodozövo, Patrinâr, Romano rom, Bodôc törzseinek „ch", illetve ,,c" hangjával, - míg a többi oláh(vlax)cigány törzseknél ezek a hangok „s"-re változnak. 4. A „lenni" segédige jelentő mód, jelenidő, egyes szám harmadik személyű alakja („van") a kárpáti cigányoknál és az oláh-cigányok nem ,,ci"-vel beszélő törzseinél mindig „hi", - míg a többieknél (vlax) mindig „si". Kon-