Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)

Erdős Kamill és a cigányság Nem könnyű feladatra vállalkozik az, aki egy fiatal kutató (a mindössze 38 évet élt Erdős Kamill) torzóban maradt munkásságát; e munkás életút nehézségeinek és eredménycinek felmutatása mellett az embert; a mindig tervezgető, a hallatlan szorgalommal megáldott kutatót és mindenekelőtt Erdős Kamill tudományos érdeklődésének tárgyát, a cigányságot akarja bemutatni egy előszó meghatározta keretben. Mégis ezt kell tennem. Akkor, amikor engedve a felkérésnek íráshoz láttam, kötelességemnek éreztem, hogy először is megemlítsem az újabb kiadást kezdeményező szervet, a Békés megyei Cigányügyi Koordinációs Bizottságot, amely vállalkozott arra, hogy újra megjelentesse, immár harmadik alkalommal, Erdős Kamill egyik legismertebb, legrokonszenvesebb, de a békésiek számára leghasznosabb, s már évek óta elfogyott művét, „A Békés megyei cigányok"-at. Az Erdős Kamill halála óta eltelt másfél évtized alatt - szívós munkával - lassú és nem mindig látványos változást értünk el a cigányság életében. Ez érthető, hisz egy évszázadokig társadalmon kívül rekedt népesség (etnikum), a cigányság életmódjának, életfelfogásának, életcéljának és értékrendjének megváltoztatásáról van szó. Persze évről évre gyarapodva eredményeink, előbb-utóbb meghozzák gyümölcsüket. Mivel a munka lehet az alapja a kívánt és célként megjelölt változásnak, ezért a mindennapos, állandó munkának kell becsületet szerezni körükben. Örvendetes, hogy mind gyakrabban vállalnak munkát a Békés megyében élő cigányok is. Az annyira jellemző, nyomorúságos telepeken élők száma erősen csökkent, Üj, egészségesebb ott-