Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)

Román-cigányok Az Eleken és Méhkeréken lakó román-cigányok földműveléssel foglalkoznak, és ezzel foglalkoztak már a háború előtt is. Becsületes, szorgalmas munkások. Katonatiszt és festőművész is került ki közülük, és jónevű cigányzenekaruk is van. Anyanyelvük román. Cigányul egy szót sem tudnak. Szokásaik, táncaik, dalaik, kevés kivételtől eltekintve román szokások, román táncok, román dalok. A lányok és fiatal asszonyok festik magukat, melyre pl. az oláh-cigány nőknél képtelenség még gondolni is. Gyermekeik rendesen járnak iskolába. Vegyesházasság - cigány-román - előfordul. Teknővájó cigányok Anyanyelvük: román és - ők sem tudnak cigányul. Magukat „beâs"-nak, ,,bojâs"-nak vagy ,,lingurâr"-nak nevezik. A magyar cigányság körébe tartozó zenészektől eltekintve, őket tekinthetjük a cigányság legbecsületesebb rétegének. Foglalkozásuk: teknő-, fatál-, fakanál-készítés. A nyárfa drágulása, illetve megszerzésének nehézsége és a viszonylag olcsó bádogteknők térhódítása óta, számosan közülük „magyar-munkára" kényszerültek. ösi kultúrájuk a román kultúrkörhöz kapcsolódik. Egyes külföldi kutatók szerint cigány származásuk erősen vitatható/*

9 49 Pl. Block Martin: Die Zigeuner (Leipzig, 1936).