Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)

akiknek foglalkozása a lakosság igényeinek kielégítésére szolgált, pl. kovács-cigányok. Felbukkannak a zenészek is. Azonban ne gondoljuk, hogy számosan vannak. A jelenlegi muzsikus cigányok ősei igen nagy százalékban - eredetileg mással foglalkoztak, és jelentős részük idegen eredetű zenészektől tanulta meg a muzsikálást is.

43 Ha a Békés megyei magyar-cigányok életét vizsgáljuk, igen nagy különbségeket figyelhetünk meg e csoporton belül. Talán elég, ha a zenész cigányokat említem viszonyítva a többiekhez - legalábbis ezt lehetne hinni. Pedig, egészében, ez sem állja meg a helyét. Tagadhatatlan, hogy a zenész cigányok - különösen a városokban és a nagyobb falvakban élők - jóformán semmiben sem különböznek a környező lakosság jobbmódú és intelligensebb egyedeitől, de milyenek azok a kisebb községekben élők, akik sem zenei tudásuk, sem valamilyen más oknál fogva, nem tudtak kiemelkedni? Ügy gondolom, igen nagy a különbség. (Pedig lehetne még beszélni az egy helységben működő, elsőnek és utolsónak kategorizált zenekarok muzsikusainak különböző életkörülményeiről is.) És ez a különbség nemcsak pénztárcájukon, lakásukon, öltözködésükön mutatkozik meg, hanem kulturális életük, szokásaik egészén is. Békés megyében mindig kiváló zenekarok muzsikáltak, és nem egy közülük szerepelt a rádióban is. Ugyanez a helyzet jelenleg is. Azt hiszem, mindannyian szívesen hallgatjuk például Dányi Györgyöt és zenekarát a gyulai Komló 45 Lásd Dömötör Sándor: Mióta muzsikusok Magyarországon a cigányok? (Ethnographia, XIV. évf.)