Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)

ként beletesszük a vízbe, minden egyes parázsnál más-más színű szemre kell gondolni. Amelyik parázs azonnal lemerül, olyan színű szemű ember verte meg szemmel a gyereket - stb. stb. A Békés megyei oláh (vlax) cigányság bemutatásának végső részéhez érve, szeretném még röviden érinteni e cigány anyanyelvű csoport „szerencse-szerencsétlenség" hiedelmét, majd az „álomfejtést". Vásárba menetel előtt: Nem szabad pénzt kiadni a házból. Nem szabad vásár előtt enni, (csak inni) - de az a legjobb, ha a vásár tartama alatt sem eszik semmit. Nem szabad asszonynak átmenni a vásárba indulók kocsija előtt, - különösen üres kannával nem. Asszonynak istrángon nem szabad keresztüllépnie. Indulás után az otthonmaradottak egy kis darab kenyeret dobnak a kocsi után, hogy - szerencsés legyen a vásár. Macska, nyúl, - elől keresztbefutva - igen rossz, szerencsétlen előjel stb. Üjholdkor meg kell perdülni, közben állandóan köpködni és a pénztárcában (vagy zsebben) rázni a pénzt. - Aki így tesz, annak sok pénze lesz. Aki az évben először hall pacsirtát, vagy először lát fecskét, gólyát, annak a madarak felé kell köpdösni. - Szerencséje lesz. Hogy szerencsés legyen a ház és a benne lakó, pünkösd éjjelén (ilyenkor szoktak járni a rossz szellemek) bodzagalylyakat kell szedni, és az ablakokba kell rakni. (Szoktak mások ablakába is ilyet tenni.)

41 Ez véd a „rosszak" ellen is, 41 Egyes vidékeken, pl. : Jászságban, orgonagallyakat szoktak tenni.