Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)

zetségek körében még fellelhető néhány szokást és megemlítem babonáikat is.

36 A születéssel kezdem.

37 Ha valakinek terhessége alatt sokat ég a gyomra, akkor egészen biztos, hogy a csecsemő hosszú hajjal fog születni. Torzszülöttek azért születnek, mert az anya terhessége alatt „megcsodált" valami torzát, rútat. - Ha ilyet lát valaki, ilyenkor a bal kéz hüvelykujját kell a szoknya korcába hátul bedugni. Ez véd a „rontás" ellen. Mikor az asszony szül, függönnyel (lepedővel) teljesen körülkerítik az ágyát, és a szülés után hat hétig nem hagyhatja el a szobát. (Még a W. C-re sem mehet ki.) - Ez idő alatt férjén kívül más férfi nem láthatja. Asszonyok látogathatják, - de ha közülük bárki is menstruálna a látogatás idejében, ezt az anyának be kell jelenteni. Ilyenkor a látogató vizet vesz a kezébe és háromszor - felüről lefelé - megmossa a csecsemő arcát, aztán alsószoknyája belső részébe megtörli. Ha nem így cselekedne, a csecsemő hamarosan tele lenne kiütésekkel. („Olyan elvetemült, rosszakaró is akad, aki irigységből nem jelenti be, - különösen, ha szép a csecsemő.") A kiütésekhez nem szabad hozzányúlni, hanem hagyni kell, hogy magától elmúljon, mert ha siettetnénk a gyógyulást, a csecsemő szemének árthatunk vele és - még meg is vakulhat. 36 Nem néprajzi szakfolyóiratról lévén szó, óvakodtam a törzsek, illetve nemzetségek megnevezésétől. Az adatközlőket sem említem. Igyekeztem tartózkodni az általánosítástól, mert számtalanszor előfordul, hogy ugyanazon nemzetség egyik-másik családja - pl. szomszédjától eltérően - már nem tartja ezt vagy amazt a szokást. A babonákkal kapcsolatban is ugyanez a helyzet. 37 Lásd bővebben Erdős Kamill: Terhesség, szülés, gyermekágy, szoptatás a magyarországi cigányoknál. (Néprajzi Közlemények II. évf. 3-4. szám, Budapest, 1957.)