Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)

sik szobában az ördög; sokkal többet tud nálam és sokkal erősebb. Figyelj ide, gyermekem - szólt az anyja -, most éppen alszik, fogd a buzogányodat, és üss vele teljes erődből a fejére. A cigány azonban - aki hallgatózott -, meghallotta ezeket a szavakat. Fogott egy rézüstöt, beletette az ágyba és rátette a kalapját. Aztán behúzódott a sarokba, a kuckóba. Az ördög akképpen cselekedett, ahogy az anyja mondta. Csak úgy szikrázott a rézüst. - Na, agyonütöttem mondta. Másnap reggel rémülten látják, hogy jön kifelé a szobából a cigány. Az ördög megkérdezte tőle: hogy aludtál? Nem valami jól - felelte az -, nagyon sok a bolha nálatok, és egész éjjel csípték a fejemet. Fiam, fizesd ki azonnal - szólt az ördög anyja -, mert ez képes megenni mindkettőnk fejét. A cigány kapott egy zsák aranyat és az ördög még arra is hajlandó volt, hogy a cigányt, zsákkal a hátán nyakába vegye és hazavigye -, csak hogy minél előbb megszabaduljon tőle. Ahogy az ördög visszafelé ballagott, találkozott a rókával. Jaj, ördög, de hülye vagy te - mondta neki a róka, tiszEgyes nemzetségeknél még szokásban van, hogy serdülő kortól fogva kb. 50 éves korig (climaxig) nem ehetik meg az állatok fejét. Különösen a házaspárokra vonatkozik ez, akik ilyen cselekedetükkel „egymás fejét ennék meg", vagyis a másiknak nem lenne szerencséje, börtönbe kerülne stb. 32 A Békés megyei cigányok táncainak egyik kitűnő ismerője Manninger György.