Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)

domásom szerint - senki sem foglalkozik. Pedig igen hálás, szép és élvezetes feladat.

29

) Meséik hőse mindig: a cigány (még például: a magyar népmese-hős is cigánnyá változik elbeszéléseikben), aki szellemességével és agyafúrtságával győzedelmeskedik mindenakadályon. A cigányos íz végigvonul meséik egész tartamán, s ha a cigányhőst például: Borsszem Jankó névvel helyettesítenénk, mégis aki ismeri a cigányok életfelfogását, gondolkodásmódját, az kiérzi - kiérződik belőle, a csupán cigánymesékre jellemző szín és zamat. Hallgassuk meg az egyik mesét.

30 Hol volt, hol nem, volt egy szegény cigány. Annyi gyereke volt, hogy nem tudott nekik elég eleséget szerezni. így elment a világba, hogy valami kereset után nézzen. Ahogy megy, bandukol az erdőben, találkozik egy ördöggel. Hová mész, te cigány? - kérdezte az ördög. Megyek valami munkát keresni. Gyere hozzánk - mondta az ördög; három nap három évet fog kitenni és aztán fogok neked adni egy zsák aranyat. Mikor az ördög házához értek, az ördög anyja már várta őket. Biztos volt benne, hogy a cigány úgysem fogja bírni három napig azt a munkát, amelyet adnak neki. De addig is, legalább ingyen dolgozik. A cigány tudta ezt. 29 Vckerdi József kezdett foglalkozni cigánymese gyűjtéssel, - bár ő elsősorban nyelvészeti kutatást végzett a Békés megyei cigányok között. 30 A mese eredetileg cigányszövegű és hangulatát, még a legjobban sikerült fordítás sem tudja érzékeltetni. - A mesét elmondta Tóth Sándor, 40 éves tótkomlósi Kherar-cigány. - (Igyekeztem szó szerint fordítani. Erdős Kamill megjegyzése.)