Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)

A sündisznó elkészítési módja a következő: kiszedni a belső részét, aztán nyársra húzva tűzbe tartani. Mikor megpörkölődött, le kell kaparni a tüskéit, aztán a húst darabokra vágva, megfőzni pörköltnek. - Még a csontjait is meg lehet enni. (De a húsa csak ősszel jó.) És most - a Békés megyei oláh-cigányok gazdasági életével összefüggő kérdések után - nézzük meg kulturális életüket. A felnőttek legalább 95 százaléka analfabéta - és sajnos, a gyermekek egy igen nagy száma nem jár iskolába -, bár ezen a téren, különösen az utóbbi két évben igen nagy változás történt. - Gátolja a cigány gyerekek iskoláztatatását a környező lakosság egy részében még élő előítélet, például nem szívesen veszi, hogy gyermeke cigány mellett üljön az iskolában stb. - és gátolja maguknak a cigányszülőknek a nemtörődömsége, mely a tanulók ruházkodásában és testi tisztaságában is megnyilvánul. Meg kell találni a módot -, ha kissé erőteljesebb eszközökkel is -, hogy minden cigány gyerek iskolába járjon, mert ez képezi a legelső elengedhetetlenül szükséges lépcsőfokot, és cnélkül nincs és nem is lel|et fejlődés a cigányság egészének életében. Még a pedagógusok is elismerik, hogy nincs lényegesebb különbség a cigány gyerekek és a többi gyerek tanulásában; csak talán a figyelem tartóssága gyengébb az előbbieknél. Ha huzamosabb időt töltünk cigányok körében, meglep minket dalaik sokrétűsége, szépsége. Igen szívesen énekelnek. Dallamaik egy része kifejezetten „cigányos". Ezzel nem azt akarom mondani, hogy indiai eredetűek, de onnan történő vándorlásaik egyes útszakaszaira mindenesetre utalnak. Népköltészeti alkotásaik száma több ezerre te-