Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)

kőzne, hanem tiltja a cigány törvény is. (Már másfajta cigánytól lopni nem bűn.) A törvények betartására az úgynevezett „cigánytörvényszék" ügyel. Ha valaki az ősi cigányszokásoknak nem megfelelő módon cselekszik, a cigánytörvényszék összeül. Pl. egy cigányfiú megszöktet egy lányt, két napig vele él, aztán - otthagyja. A lány szüleinek kérésére összehívják a cigánytörvényszéket - mely kizárólag a legidősebb cigányférfiakból áll -, s az ügy letárgyalása után a legidősebb dönt, illetve ítéletet mond. Az ítélet ellen fellebbezés nincs, s e pusztán tekintélyen és a közösség összetartó erején alapuló döntést a felek minden esetben be is tartják. S mivel a törvényszéknek fenyítő joga nincs, a törvény elfogadása - melyet az előbb említett eset is példáz - fejlettebb erkölcsi érzékre vall. E társasbíráskodásnak természetesen megvannak a maguk szertartásai, s az eljárás lefolytatásának szigorú szabályai.

21 E régi törvénykezési szokás az oláh-cigányság egyes nemrégen letelepedett törzseinél van életben általánosan, míg a többieknél ritka, illetve hiányzik. Ha utcán találkozunk cigányokkal, - feltűnik - különösen ami a nők ruházatát illeti -, hogy nem öltöznek egységesen. Vannak, akik városias öltözetben járnak, vannak, akik a környezetben élő parasztasszonyok viseletét hordják, vannak, akik tarka, lábszárközépig érő, egy vagy több úgynevezett „szélesszoknyát". Könnyen kitalálhatjuk, hogy ezek a nők különböző cigánycsoportokhoz tartoznak. Kivételre csupán a városokban találhatunk. Érdekes, hogy míg Békés megyében a szélesszoknyát „csúnyának" tartják és 21 Most dolgozom „Cigány-Törvényszék" c. tanulmányomon, melyet a Néprajzi Közlemények elnevezésű szakfolyóirat szerkesztőségének fogok rendelkezésére bocsátani.