Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)

tethctjük meg, mégpedig az úgynevezett »román-cigányokat« és a teknővájó cigányok „füstös" elnevezésű fajtáját. Mielőtt hozzáfognék az egyes főcsoportok részletes ismertetéséhez, talán nem lesz haszontalan ismertetnem az 1893. évi nagy cigányösszeírás néhány Békés megyére vonatkozó adatát. Gondolom, az akkori helyzet felelevenítése támpontot fog nyújtani a jelenleg Békés megyében élő cigányok viszonyai és az akkori viszonyok összehasonlításához, jobb megértéséhez. Az összeírás három csoportba osztja a cigányokat, mégpedig: állandó letepedett; huzamosabb ideig egy helyen tartózkodó; és végül a vándorcigányok.

13 Legnagyobbrészt a lakossággal vegyesen laknak a községekben; a házak aránya megegyezett a putrik és kunyhók arányával. (26. old.) Kb. 75 százaléka jár iskolába. Ez igen szép eredmény, mert pl. Bihar megyében kb. csak 15 százaléka jár. - A gyermekek többsége jó eredménnyel végzi iskoláit. (Ez egyébként minden megyében így van. - 26. old.) A Békés megyei vándorcigányok birtokában 25 kocsi, 23 sátor és 31 ló volt. - A mai Magyarországnak megfelelő területen, a legtöbb cigánykaravánt Baranya megyében találták és ezeknek számát tekintetbe véve Szabolcs-Szatmár, Borsod, Pest-Pilis-Solt és Zala megye előzte meg még Békés megyét. (Baranya megyében 54 kocsi, 55 sátor, és 97 ló volt a cigányok birtokában. Mint érdekességet említem meg, hogy pl.: Krassó-Szörény vármegyében 348 kocsijuk, 337 sátruk és 569 lovuk volt.) Kevés földterületük is van. A megyében összesen kb. 20 kat. h. Ebből a gyomai járásban kb.: 9, a békésiben: 5, a békéscsabaiban: 4 és a szarvasiban: 2 kat. hold. - Haszonbérlet föld nem volt. (Összehasonlításképpen megem2 Í