Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)

b) Közös területről nem beszélhetünk. c) Nem beszélhetünk közös gazdasági életről sem. d) Ami pedig a közös kultúrát illeti, a magyar-cigányok: a magyar; - a román és teknővájó cigányok a román; az oláh-cigányok pedig eklektikus „kultúrkör"-höz tartoznak. Helyesen állapítja meg tehát Pogány György - és teljes mértékben osztom nézetét -, hogy a cigányság nem „nemzetiség", hanem népcsoport.

5 (Éppen ennél az oknál fogva, a Magyarországi Cigány Szövetség „kulturális" szövetség néven alakult.) Ha cigányokkal találkozunk, a figyelő szem könnyen észreveheti, hogy nemcsak a különböző helységek közötti, de sokszor az egy telepen, vagy egymás mellett lakók között is igen nagy az eltérés mind életmódban, mind foglalkozásban, mind ruházkodásban. Ennek alapján meg is különböztetik a cigányokat, pl.: muzsikus, vályogvető, kolompár, teknős, sátoros stb. nevekkel. Mind ez ideig azonban hiányzott a cigányok tudományosan megalapozott — mind nyelvészeti, mind néprajzi szempontokat figyelembe vevő osztályozása. A cigánysággal foglalkozó eddigi elődök vagy a környező lakosságot tekintve sorolták fel őket, pl.: magyar-cigány, német-cigány, román-cigány stb.,

6 vagy foglalkozás szerint pl.: zenészek, lókupecek stb.

7

; vagy életmód szerint pl.: sátoros és helytlakó cigányok

8

; vagy nyelvük szerint pl.: akik cigányul beszélnek és akik nem tudnak cigányul.

9 5 Pogány György és Bán Géza : A magyarországi cigányság helyzetéről. - Kézirat. (Budapest, 1957) - 14. lap. 6 Dr. J. H. Schwicker: Die Zigeuner in Ungarn und Siebenbürgen (Wien, 1883). 7 Konrad Bercovici: The Story of the Gypsies (London, 1929). 8 Vasárnapi Újság, 1857., 421. lap. (Szerző neve nincs feltüntetve.) 9 Alexander Petrovic: Contribution to the Study of the Serbian Gypsies. (Journal of the Gypsy Lore Society, Vol. XVIII. Parts. 2-3, - 1939.)