Erdős Kamill: A Békés megyei cigányok és cigánydialektusok Magyarországon (A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 72. kötet. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum 1979)

lui - a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségét. A szövetség célja az, hogy a cigányok - az alkotmány szellemében - hazánk egyenrangú és fontosságú dolgozó állampolgáraivá válhassanak. A szövetség céljai közt szerepel a cigánygyerekek kivétel nélküli iskoláztatása, megfelelő munkaalkalom és kulturált lakásviszonyok teremtése, illetve létrehozása - és nem utolsósorban a velük szembeni begyöpösödött előítélet megszüntetése. II. A Békés megyében élő cigányok igen jelentős hányadának elődei Románia felől érkeztek hazánkba, illetve hozzánk érkeztük előtt - több-kevesebb időt - románok lakta területen töltöttek. Bizonyítja ezt egyes cigánycsoportok román anyanyelvén kívül még az is, hogy a cigányanyanyelvű cigányok beszéde igen sok román szót tartalmaz, és nem csupán román nemzetiségű vidéken, hanem máshol is. A megye területen kb. 6500 cigány él, s a többi megyéhez viszonyítva - cigány-népsűrűség szempontjából - a 12. helyen áll. (Magyarországon kb. 200 ezer cigány él, legtöbb Nógrád megyében, a legkevesebb Győr-Sopron megyében.) Az 1893. január 31-én végrehajtott cigány-összeírás eredménye szerint Békés megyében kb. 3000 cigány tartózkodott, ebből kb. 360 egyén vándor, vagy huzamosabb ideig ott tartózkodó cigány volt, míg a többiek állandóan letelepedtek/

1 Megvan néhány helység cigány-lakosainak száma is. Magyarországon 1979-ben kb. 320-350 ezer cigány él, Békés megyében 9500. 4 A Magyarországban 1893. január 31-én végrehajtott cigányösszeírás eredményei (Budapest, 1895).